A Raiffeisen Értékpapír Rt. (RSI) például az eddigi 252-vel szemben 248 forint/eurós árfolyamot vár júniusra, míg az év végére a korábban várt 258-cal szemben 252 forint/eurós kurzust valószínűsít – tudta meg a hvg.hu Török Zoltán elemzőtől. Mi több, az RSI szerint a következő hetekben a magyar deviza akár az árfolyam-ingadozási sáv széléig is eljuthat, ami 240,01 forint/eurós kurzust jelentene.

Hasonlóan drasztikusan módosított az RSI a kamatvárakozásain: az eddigi nyolc százalékkal szemben 7-7,5 százalékos jegybanki alapkamatot is elképzelhetőnek tartanak júniusra. Továbbra is úgy vélik viszont, hogy az év második felében számottevő monetáris lazítást már nem fog a jegybank végrehajtani, tehát decemberben hét százalék körüli kamat várható.

Optimistábbá váltak a külföldi elemzők is: kedden közzétett jelentésében a francia Calyon Bank további 100 bázispontnyi kamatcsökkentésre számít az idén, azaz az alapkamat az év végére várakozásaik szerint 7,25 százalékra csökkenhet. Hasonlóan vélekedik a brit Barclays Bank, amely a második negyedévben további 25-50 bázispontnyi vágást valószínűsít. Márciusban ugyanakkor – vélik -, nem lesz újabb monetáris enyhítés.

A Calyont és a Barclayst már a múlt héten – még a jegybank hétfői kamatdöntése előtt - megelőzték a Citigroup és az UBS elemzői, akiknek múlt csütörtökön közzétett prognózisa szerint a korábban várt nyolc százalék helyett, feltéve persze, hogy a forint erős marad, akár hét százalékra is lemehet az alapkamat az év végéig. Reinhard Cluse, az UBS elemzője akkor 50 bázispontot várt hétfőre, s hasonló mértékű csökkentést valószínűsített márciusra is, az év végéig pedig további 75 bázispontot várt.

A prognózisok felülvizsgálatában több tényező is szerepet játszik. Így a vártnál ambiciózusabb hétfői kamatdöntés (a piac és az elemzők egyaránt 50 bázispontot vártak, ám a jegybank 75 pontot vágott), az azt lehetővé tévő, a reméltnél gyorsabb ütemű dezinfláció (januárban az egy évre visszatekintő infláció csupán 4,1 százalékot tett ki, az idei év egészére pedig a korábbi 4,5 százalék helyett 3,4 százalékot vár a jegybank), valamint – s az elemzők szerint pillanatnyilag ez a legfontosabb tényező – a rendkívül kedvező piaci hangulat.

Utóbbi persze nem kizárólag a magyar piacot jellemzi: a cseh, a szlovák és a lengyel piacon is eufória közeli állapotok uralkodnak: a külföldi befektetők öntik a térségbe az euró- és dollármilliárdokat. Jelzi ezt, hogy a régiós devizák az elmúlt hónapokban 2-8 százalékkal erősödtek az euróval és a zöldhasúval szemben. Kérdés persze, hogy a jó hangulat meddig tart ki; elemzők ezzel kapcsolatban az előrehozott lengyel választásokra és a térség gazdasági-pénzügyi fundamentumainak viszonylagos törékenységére hívják fel a figyelmet.