A Magyar Bankszövetség (MB) szerint a bankszektorban 2004 volt az utolsó nagy ugrás éve. "Nem hiszem, hogy a tavalyi eredményt abszolút értékben tartani tudják a bankok, a lakossági és a kkv üzletágban ugyanis a kamatok és jutalékok terén is erős verseny van, ami csökkenti a profitabilitást" - mondta Matthias Kunsch, a Bankszövetség alelnöke.

Erdei Tamás, a Bankszövetség elnöke szerint az idén a lakáshitelek dinamikája kicsit csökken, az autófinanszírozás szinten marad, a fogyasztási hitelezésben és a hitelkártya üzletágban azonban jelentős növekedési potenciál van. A vállalati üzletágban a bankszövetség elnöke a tavalyinál nagyobb aktivitásra számít.

A mérlegfőösszeg tavaly szektorszinten 16 százalékkal nőtt, elsősorban a hitelek bővülésének köszönhetően. A háztartási hitelek növekedése a várakozásokkal szemben folytatódott, s a támogatások többszöri megnyirbálása ellenére dinamikája elérte a 28 százalékot - mondta Erdei.

A háztartási hiteleken belül a lakáshitelek állománya a meghatározó, arányuk 2004 decemberében 63,6 százalékot ért el, s a kihelyezések mintegy 40 százaléka tavaly már devizahitel volt.  Tavaly a vállalati hitelek is növekedésnek indultak, 13 százalékkal bővültek.
  
A bankrendszer bevételei közül a kamatbevételek nagymértékben nőttek, a jutalékbevételek emelkedése azonban nem érte el az inflációt, nem igaz tehát, hogy a bankok jelentősen növelték jutalékaikat - mondta Erdei Tamás. A kamatbevétel a magas nominális kamatszint mellett az aktivitás bővülésének köszönhetően emelkedett.

A magyar bankok nyereségessége ebben az évtizedben az EU-bankok nyereségességének még a kétharmadát sem érte el. A különbség várhatóan 2008-ban egyenlítődik majd ki.  A hazai banki nyereségességet az 1994-2008-as időszakban ugyanis a hét szűk és hét bő esztendővel lehet jellemezni: az első szakaszban rendkívül nagy befektetésekre volt szükség, amelyeknek a hozama csak később mutatkozik meg - fűzte hozzá Erdei.