A „befejezett kereskedőkről” szóló adatbázis, (azok listája, akikkel valamely ok miatt megszüntették a kártyás fizetési rendszert) rendkívül fontos a bankrendszer számára. Az EU adatvédelmi bizottsága a VISA Europe és MasterCard Europe társaságokkal együtt fogalmazta meg azokat az irányelveket, amelyek alapján valaki felkerül majd a listára. A kereskedők neve mellett közös kritériumok alapján nyilvántartják majd azokat az okokat is, amelyek miatt a kártyaelfogadás lehetősége az adott helyen megszűnt. A bankok ellenőrzik majd a listát, mielőtt új szerződést kötnének egy kereskedővel. Az adatbázis egyéni kártyatulajdonosokról nem tartalmaz információt.

Az irányelvek egy sor adatvédelmi biztosítékot is rögzítenek arra vonatkozólag, hogy a kereskedők adatai titokban maradnak: meghatározzák, ki használhatja a listát, milyen célra, milyen hosszú ideig lehet megőrizni az adatokat, hogyan és mikor javíthatják, vagy törölhetik a nem megfelelő információkat. A nem EU-tagok felé történő adattovábbítás mikéntjéről az irányelvekben nem esik szó, itt az adatvédelmi direktíva előírásait fogják alkalmazni.

Fontos tudnivaló, hogy a „feketelistát” a jelenlegi elképzelések szerint csak bizonyos országok bankjaitól származó információk alapján állíthatják össze és bővíthetik, az EU adatvédelmi direktíváját ugyanis nem alkalmazzák azonos módon a nemzeti törvénykezések: egyes országokban a bankok nem adhatnak információ. A pénzintézetek egyelőre arra kérték a Bizottságot, tisztázza a direktíva alkalmazása körül kialakult bizonytalanságot, a megvalósítás részleteit.

Nagy-Britanniában az ilyen jellegű listák létezése nem sért törvényt, s a csalások sikeres megelőzésével jelentős összegeket takarítanak meg. Szakértők szerint hasonló listákkal Európában évente 200 millió eurós megtakarítást lehetne elérni.