"Ha a gazdasági fundamentumok által indokoltnál erősebb a forint árfolyama, akkor romlik az ország versenyképessége, és a tétel fordítva is igaz, az egyensúlyinál gyengébb árfolyam csak rövid távon segíti, hosszabb távon rontja a versenyképességet" - jelentette ki Draskovics Tibor. Hozzátette: a forint gyors reálfelértékelődése, egyensúly- és teljesítményrontó a magyar gazdaság számára.

A pénzügyminiszter példaként elmondta: ha a forint euróhoz mért árfolyama 10 forinttal elmozdul, az az exportban 400 milliárd forintot jelent. Itt említette meg azt is, hogy a magyar gazdaság duális szerkezetű. Amíg az export 70 százalékát azok a multinacionális társaságok számlázták, amelyek képesek az árfolyamkockázatokat kivédeni, addig néhány nagyvállalat mellett a magyar kis és közepes vállatok számára is egzisztenciális gondokat okozhat a túl erős árfolyam.

Folytatódik a költségvetés fokozatos és folyamatos kiigazítása, s a kormány továbbra is kötelezi magát a konvergencia program betartására - rögzítette a pénzügyminiszter. Ha a 2002-2004 között bekövetkezett költségvetési kiigazítást nézzük, akkor látható, hogy az államháztartási hiány a GDP 8,5 százalékáról a GDP 4,5 százalékára csökkent, figyelembe véve a nyugdíjreform miatti korrekciót is - fogalmazott Draskovics.

A maastrichti kritériumok tekintetében 2005-ben tovább javulnak a magyar mutatók - folytatta a pénzügyminiszter - hiszen a deficit a GDP 3,6 százalékára esik, az infláció közeledik a kritériumban vállalt mértékhez, ez igaz a hosszú távú kamatokra is, és az államadósság is csökken.

"Kevés hosszú távra szóló, az államháztartási kiadásokat mérséklő reformlépést tett a gazdaságpolitika, s ebben nekem is van felelősségem" - hangsúlyozta előadásában Draskovics Tibor.

A jelenlegi árfolyam 2-7 százalékkal erősebb az egyensúlyi árfolyamnál, amit a számítások vitathatatlanul igazolnak, tehát a gazdaság számára nem kedvező - mondta Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium (PM) helyettes államtitkára.

Ha a kormány tartotta volna magát az Európai Unióhoz 2004 tavaszán beadott államháztartási hiány-csökkentési menetrendhez, akkor további megszorító lépéseket kellett volna hoznia - mondta az EU-tól kapott "intő" hátteréről Kovács Álmos.

Ezt azért nem lehetett vállalni, mert tavaly a közösségi fogyasztás negatívba váltott, a reálkeresetek nem nőttek, s a lakossági fogyasztás növekedési üteme is 3 százalékra mérséklődött, azaz a gazdasági növekedést is fékezte volna a költségvetési kiadások további visszafogása - tette hozzá.

A PM helyettes államtitkára szerint ehhez a szigorú költségvetési politikához egy ugyancsak szigorú monetáris politika kapcsolódott, amit jelez az is, hogy 2004 szeptemberében 10 százalékkal értékelődött fel a forint az egy évvel korábbihoz képest, miközben az előre tekintő reálkamat 2-3 százalékkal volt több.

"Ebből következik, hogy a gazdaság számára nem lett volna előnyös, ha a szigorodó monetáris politika mellett, a fiskális politika is további szigorító lépésekre szánja el magát" - fogalmazott Kovács.

Szerinte a fiskális politika nem kíván árfolyamcélt megjelölni, ugyanakkor biztos, hogy a gazdaság számára a jelenleginél gyengébb árfolyam lenne optimális, mivel a számítások szerint a jelenlegi árfolyam erősebb, mint az egyensúlyi árfolyam. Hozzátette azt is, hogy az egyensúlyi árfolyamot nem csak az euró/forint nominális árfolyama határozza meg, hiszen abban szerepet játszik a termelékenység, a bérek és a költségvetési hiány alakulása is.

Sikeres a Magyar Nemzeti Bank inflációs célkövető rendszere, a jegybank nincs az árfolyam "fogságában" - mondta Hamecz István, az MNB ügyvezető igazgatója. Hamecz a pénzügyminiszter előadására utalva vitatta, hogy az erős forint rontotta volna az ország versenyképességét. Úgy érvelt, 1995-től kezdve a magyar export folyamatosan nőtt.

Ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg Bogsch Erik, a Richter Gedeon Rt. vezérigazgatója. Aláhúzta: árfolyam-korrekciót kellene végrehajtani és egy elviselhető ütemű erősödést kellene elérni a monetáris politikában. Megítélése szerint a jelenlegi erős árfolyam "kivérezteti" a hazai magántulajdonú cégeket, a kis- és középvállalkozásokat, de negatívan hat a Magyarországon tevékenykedő multinacionális vállalatok exporttevékenységére is.