szerző:
Szűcs Gergely
Tetszett a cikk?

Nem kis részben az állami szerepvállalásnak és a hazai befektetők megjelenésének köszönhetően egyre több kockázati tőkéhez juthatnak a magyar kis- és középvállalatok (kkv). A finanszírozás e formája azonban számos akadályba ütközhet, és kérdés, a cégek mennyire tudják kihasználni a nagyobb választékot.

Magyarországon a GKI Gazdaságkutató Rt. 2004-ben készített felmérése alapján a kis- és középvállalkozások (kkv) mintegy negyede igényelne kockázati tőkét, amennyiben erre lehetősége nyílna. A kockázati tőkések által elvárt - nem ritkán 20 százalék feletti - hozamot ugyanakkor reálisan a cégek legnagyobb része nem képes teljesíteni.

A kockázati tőke csak korlátozottabb mértékben képes a kkv-k finanszírozásához hozzájárulni, a finanszírozási források között továbbra sem játszhat domináns szerepet. Jelentősége ugyanakkor a finanszírozásban betöltött szerepénél jóval nagyobb, a vállalati fejlesztésekben gyakran katalizátor szerepet tölt be.

Kis cégek és az állami finanszírozás

Kockázati tőkebefektetések a cégek életciklusa
szerint (2002-2004)
© Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület
A hagyományos, viszonylag alacsonyabb hozammal kecsegtető iparágak esetében fejlesztési célra kockázati tőkét találni a magas elvárt hozam miatt igen nehéz. Itt a kockázati tőke a kivásárlási (management-buy-out, azaz MBO, vagy management-buy-in, azaz MBI) típusú tranzakciók finanszírozásában, illetve a piac konszolidálására irányuló stratégiák megvalósításában jelenthet nagy segítséget.

A kisvállalkozások számára jelentős korlátot jelent továbbá az is, hogy méretgazdaságossági okokból még a legkisebb befektetéseket megvalósító kockázati tőkebefektetők sem nyújtanak 50 millió forintnál kevesebb tőkét, ezen kisebb cégekre koncentráló alapok pedig javarészt valamilyen nem hagyományos iparágra specializálódnak.

Jelentősen növeli ugyanakkor a kockázati tőke bevonásának esélyét a fejlesztés nagy tőkeáttétele, hiszen így az alacsonyabb, de biztosabb hozammal kecsegtető fejlesztésünk a tőkére vetítve mindjárt magasabb hozammal, viszont magasabb kockázattal is rendelkezik. Előny ilyenkor, hogy a nagy tőkeáttétel következtében a kockázati tőke magasabb hozamelvárása nem állítja megoldhatatlan feladat elé a céget.

A hagyományos ágazatok problémáira jelentenek megoldást az állami finanszírozású befektetők. A Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB) KKV Fejlesztési Tőkebefektetési Programja jellemzően a piacon működő kockázati tőkebefektetők által kevésbé preferált hagyományos iparágak számára nyújt egyfajta kockázati tőkefinanszírozást az 50–500 millió forintos tartományban, a szintén állami tulajdonú Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt. pedig a 10-100 millió forintos tartományban, mindkettő a kockázati tőkealapokénál jóval kedvezőbb elvárt hozammal.

Mely cégek találhatnak könnyebben befektetőt? (Oldaltörés)

A kockázati tőkebefektetők igazi spektrumába napjaink sláger-ágazatai tartoznak. Nem feltétlenül a számítástechnikára vagy a biotechnológiára kell gondolni: a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület által készített 2002-2004-es összesített ágazati megoszlásban a kommunikáció, a szolgáltatások, vagy a szállítmányozás is jelentős részt képvisel.

Kockázati tőkebefektetések iparági eloszlása
(2002-2004)
© Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület
Ezekben az iparágakban többnyire az a közös, hogy reálisan képesek lehetnek a kockázati tőkés magasabb elvárásait kigazdálkodni. Bár a kockázati tőkések itt is inkább a nagyobb volumenű és kisebb kockázattal bíró fejlesztési tőkebefektetéseket preferálják, de a piacon egyre több olyan klasszikus kockázati tőkealap található, amelyek a viszonylag kisebb, 50-200 millió forintos befektetésekkel is foglalkoznak.

Itt is igaz az, hogy az 50 millió forintnál kevesebb forrást igénylő cégek számára igen nehézkes a forrásszerzés, ezen nagyságrendet külföldön az úgynevezett "üzleti angyalok" biztosítják, akik jellemzően tehetős magánszemélyek. Ez a réteg Magyarországon is kialakulóban van, ennek szervezésében jelentős szerepet képvisel az Üzleti Angyal Klub.

Megjelent a hazai tőke

Kiemelkedő jelentőségű az, hogy már a hazai magánnyugdíj-pénztáraknak is van lehetősége közvetett kockázati tőkebefektetésre, hiszen eddig a Magyarországon működő kockázati tőkealapok jellemzően külföldi intézményi befektetők finanszírozásával működtek.

Ezzel egy olyan hazai forrás nyílik meg a kockázati tőkealapok számára, amely egyrészt lehetővé teszi a kockázati tőke kínálatának további növekedését, másrészt a hazai viszonyok teljesebb megértése következtében esetenként nagyobb kockázatot vállal vagy kisebb hozamot vár el egy külföldi tőkebefektetőnél.

A hazai finanszírozású alapnak további előnye, hogy a magyar gazdasághoz több ponton kötődik, és így olyan cégek is a látókörébe kerülhetek, amelyek mások figyelmét elkerülik. 

A kockázati tőke kínálatának növekedése összességében tehát a piaci szereplők diverzifikálódását hozza magával, amely egyrészt a befektetési spektrum (mind a kisebb mind a nagyobb ügyletek felé történő) kitolódását, másrészt a hagyományos iparágak felé történő elmozdulását jelenti.

Mind a kisebb befektetések, mind a hagyományos ágazatok felé történő elmozdulásban jelentős szerepet játszanak az állami finanszírozású befektetők. A magyar piac fejlettségét jelzi az a tény, hogy az elmúlt években már nem a kockázati tőke, hanem egyre inkább a kiemelkedő növekedési potenciállal bíró cégek jelentik a szűk keresztmetszetet.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Gazdaság

Amerikai kockázati tőke a WizzAirben

Húszmillió eurós tőkeemelést hajt végre a részben magyar tulajdonban lévő fapados társaságban a légiközlekedési befektetésekre szakosodott kockázati tőkealap, az Indigo Partners LLC.

Szűcs Gergely Gazdaság

Magyarország vezet a kockázati tőke régiós piacán

A közép-európai új EU-tagországokat, Ausztriát és Görögországot is megelőzi Magyarország a GDP-arányos kockázati tőkebefektetések értékének tekintetében. Az elmúlt 15 évben ezek a tőkealapok 1,8 milliárd eurót fektettek hozzávetőleg 600 magyar cégbe.

Szlávik János szerint egyértelműen a brit variáns áll a meredeken emelkedő fertőzöttszám mögött

Szlávik János szerint egyértelműen a brit variáns áll a meredeken emelkedő fertőzöttszám mögött

Határozatlan időre felfüggesztik a közlekedési vizsgákat

Határozatlan időre felfüggesztik a közlekedési vizsgákat

Vezess.hu: Az autószervizek nyitva maradhatnak

Vezess.hu: Az autószervizek nyitva maradhatnak