Magyarországon a GKI Gazdaságkutató Rt. 2004-ben készített felmérése alapján a kis- és középvállalkozások (kkv) mintegy negyede igényelne kockázati tőkét, amennyiben erre lehetősége nyílna. A kockázati tőkések által elvárt - nem ritkán 20 százalék feletti - hozamot ugyanakkor reálisan a cégek legnagyobb része nem képes teljesíteni.

A kockázati tőke csak korlátozottabb mértékben képes a kkv-k finanszírozásához hozzájárulni, a finanszírozási források között továbbra sem játszhat domináns szerepet. Jelentősége ugyanakkor a finanszírozásban betöltött szerepénél jóval nagyobb, a vállalati fejlesztésekben gyakran katalizátor szerepet tölt be.

Kis cégek és az állami finanszírozás

Kockázati tőkebefektetések a cégek életciklusa szerint (2002-2004) © Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület

A hagyományos, viszonylag alacsonyabb hozammal kecsegtető iparágak esetében fejlesztési célra kockázati tőkét találni a magas elvárt hozam miatt igen nehéz. Itt a kockázati tőke a kivásárlási (management-buy-out, azaz MBO, vagy management-buy-in, azaz MBI) típusú tranzakciók finanszírozásában, illetve a piac konszolidálására irányuló stratégiák megvalósításában jelenthet nagy segítséget.

A kisvállalkozások számára jelentős korlátot jelent továbbá az is, hogy méretgazdaságossági okokból még a legkisebb befektetéseket megvalósító kockázati tőkebefektetők sem nyújtanak 50 millió forintnál kevesebb tőkét, ezen kisebb cégekre koncentráló alapok pedig javarészt valamilyen nem hagyományos iparágra specializálódnak.

Jelentősen növeli ugyanakkor a kockázati tőke bevonásának esélyét a fejlesztés nagy tőkeáttétele, hiszen így az alacsonyabb, de biztosabb hozammal kecsegtető fejlesztésünk a tőkére vetítve mindjárt magasabb hozammal, viszont magasabb kockázattal is rendelkezik. Előny ilyenkor, hogy a nagy tőkeáttétel következtében a kockázati tőke magasabb hozamelvárása nem állítja megoldhatatlan feladat elé a céget.

A hagyományos ágazatok problémáira jelentenek megoldást az állami finanszírozású befektetők. A Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB) KKV Fejlesztési Tőkebefektetési Programja jellemzően a piacon működő kockázati tőkebefektetők által kevésbé preferált hagyományos iparágak számára nyújt egyfajta kockázati tőkefinanszírozást az 50–500 millió forintos tartományban, a szintén állami tulajdonú Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt. pedig a 10-100 millió forintos tartományban, mindkettő a kockázati tőkealapokénál jóval kedvezőbb elvárt hozammal.

A kockázati tőkebefektetők igazi spektrumába napjaink sláger-ágazatai tartoznak. Nem feltétlenül a számítástechnikára vagy a biotechnológiára kell gondolni: a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület által készített 2002-2004-es összesített ágazati megoszlásban a kommunikáció, a szolgáltatások, vagy a szállítmányozás is jelentős részt képvisel.

Kockázati tőkebefektetések iparági eloszlása (2002-2004) © Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület

Ezekben az iparágakban többnyire az a közös, hogy reálisan képesek lehetnek a kockázati tőkés magasabb elvárásait kigazdálkodni. Bár a kockázati tőkések itt is inkább a nagyobb volumenű és kisebb kockázattal bíró fejlesztési tőkebefektetéseket preferálják, de a piacon egyre több olyan klasszikus kockázati tőkealap található, amelyek a viszonylag kisebb, 50-200 millió forintos befektetésekkel is foglalkoznak.

Itt is igaz az, hogy az 50 millió forintnál kevesebb forrást igénylő cégek számára igen nehézkes a forrásszerzés, ezen nagyságrendet külföldön az úgynevezett "üzleti angyalok" biztosítják, akik jellemzően tehetős magánszemélyek. Ez a réteg Magyarországon is kialakulóban van, ennek szervezésében jelentős szerepet képvisel az Üzleti Angyal Klub.

Megjelent a hazai tőke

Kiemelkedő jelentőségű az, hogy már a hazai magánnyugdíj-pénztáraknak is van lehetősége közvetett kockázati tőkebefektetésre, hiszen eddig a Magyarországon működő kockázati tőkealapok jellemzően külföldi intézményi befektetők finanszírozásával működtek.

Ezzel egy olyan hazai forrás nyílik meg a kockázati tőkealapok számára, amely egyrészt lehetővé teszi a kockázati tőke kínálatának további növekedését, másrészt a hazai viszonyok teljesebb megértése következtében esetenként nagyobb kockázatot vállal vagy kisebb hozamot vár el egy külföldi tőkebefektetőnél.

A hazai finanszírozású alapnak további előnye, hogy a magyar gazdasághoz több ponton kötődik, és így olyan cégek is a látókörébe kerülhetek, amelyek mások figyelmét elkerülik. 

A kockázati tőke kínálatának növekedése összességében tehát a piaci szereplők diverzifikálódását hozza magával, amely egyrészt a befektetési spektrum (mind a kisebb mind a nagyobb ügyletek felé történő) kitolódását, másrészt a hagyományos iparágak felé történő elmozdulását jelenti.

Mind a kisebb befektetések, mind a hagyományos ágazatok felé történő elmozdulásban jelentős szerepet játszanak az állami finanszírozású befektetők. A magyar piac fejlettségét jelzi az a tény, hogy az elmúlt években már nem a kockázati tőke, hanem egyre inkább a kiemelkedő növekedési potenciállal bíró cégek jelentik a szűk keresztmetszetet.