"Pozítív a 2005. évi jelentésünk Magyarországról, mert a növekedés szerkezete egészségesebbé vált és a magyar gazdaság felzárkózási pályája fenntartható" - jelentette ki Val Koromzay, a szervezet igazgatója. Az OECD 2005-re 3,5 százalékos, jövőre 4 százalékos növekedést prognosztizál Magyarországnak - mondta Koromzay.

A magyar gazdaság növekedésének szerkezete egészségesebbé vált, és a magyar gazdaság felzárkózási pályája fenntarthatónak tekinthető, írták az OECD elemzői országjelentésükben.

A jól működő piacgazdaság létrehozását célzó reformok túlnyomó részét már megvalósították, és a kormány jelenleg indítja útjára "100 lépés" nevű reformcsomagját, emlékeztettek, de hozzátették: a dinamikus növekedés megtartásához további intézkedések kellenek.

Az euróövezeti csatlakozás felé vezető út problémái között megemlítették, hogy a kitűzött célok gyakori elvétése, a kormány és a jegybank közötti feszültségek és a tartósan magas ikerdeficit együttesen olyan változékony pénzügyi környezetet teremtettek, amely veszélyeztetheti a felzárkózás egyébként zökkenőmentes folyamatát.

A hosszabb távú növekedési ütem gyorsítását, a foglalkoztatási lehetőségek bővítését és a termelékenység növelését nehezíti, hogy a munkaképes lakosság jelentős része nem dolgozik, ugyanis a szociális rendszer erre nem ösztönzi őket. Az alacsony foglalkoztatottságot súlyosbítják a munkaerő regionális mobilitását gátló tényezők. Magyarországnak még előbbre kell lépnie a magasabb hozzáadott-érték tartalmú termékek előállításában. Ez a folyamat jelenleg túl nagy mértékben a külföldi beruházókra támaszkodik, míg az innovatív tevékenységek és a saját kutatások üzleti felhasználása egyelőre korlátozott.

A makrogazdasági stabilitás megszilárdítása magában foglalja az euró bevezetéséhez szükséges fiskális célok középtávú elérését - írták az OECD elemzői. Magyarország számára jelenleg a legsürgetőbb kihívás az, hogy a költségvetést olyan pályára állítsa, amely biztosítja az euró bevezetéséhez szükséges követelmények teljesítését. Az idei költségvetési célok teljesítése alapvető feltétele a hitelesség visszaállításának.

A költségvetés jelenlegi gyakorlatán azzal lehet javítani, ha konzervatív becslések készülnének a tárgyév végére várt deficit meghatározása és a következő évi költségvetés összeállítása során, és ha a gazdasági növekedés, illetve a bevételek és a kiadások tervezése óvatos feltételezéseken alapulna. A rendkívüli bevételeket adósságcsökkentésre kellene fordítani és nem újabb kiadások finanszírozására. A középtávú költségvetési tervezést erősíteni kell, vélekedtek az elemzők, és megjegyezték, hogy az egészségügy reformja fontos a hosszú távú fiskális fenntarthatóság szempontjából.

A jövőben az egészségügyre fordított költségvetési kiadások emelkedése várható, a lakosság elöregedése és a technológiai fejlődés miatt. A reformok középpontjába a kihasználatlan kórházi ágyak számának csökkentését, a jobb betegirányítást és a gyógyszerek túlzott mértékű felírását korlátozó intézkedéseket kell helyezni, írták.

Javítani lehetne a pénzügypolitika irányítását is. Az inflációs célokat meghatározott számú negyedévre előre kellene kitűzni. A Monetáris Tanácsa tagságában bekövetkező változásokat zökkenőmentesebbé kellene tenni. Nagyobb átláthatóság és a fiskális célok elérésének jobb kommunikálása - a Pénzügyminisztérium részéről -lehetővé terén a jegybank számára, hogy csökkentse a fiskális előrejelzések részletezését az inflációs jelentéseiben.

Az OECD szakértői szerint a foglalkoztatottság növelhető. Az adók csökkentése során jobban kellene ügyelni arra, hogy a minimálbér feletti jövedelmeket ne terhelje magas marginális adókulcs. A biztosítás-matematikai szempontból ki nem igazított előnyugdíjazási rendszert meg kellene szüntetni, és a fennmaradó rendszert olyanná kell tenni, hogy ne ösztönözzön az idő előtti nyugdíjba vonulásra.

Az inaktivitásra ösztönző támogatási rendszereket úgy kellene átalakítani, hogy a munkanélküli segélyt a rövid ideig munkanélküliek számára aránylag vonzóbbá kellene tenni, míg a munkaképes ellátottak esetében a munkanélküli és a foglalkoztatási hatóságok közötti szorosabb munkakeresési együttműködésen alapuló rendszert kellene bevezetni. Nagy hangsúlyt kell helyezni a rokkantnyugdíjba kerülők számárnak visszaszorítására.

Az OECD elemzői megállapították, hogy az innovációs politika a kormány egyik kiemelt prioritása lett. A kormány komoly hangsúlyt helyez az innovációt elősegítő célzott intézkedésekre. A programok működését folyamatosan figyelemmel kell kísérni, és ha nem hatékonyak, meg kell őket szüntetni.

Nagyobb figyelmet kell fordítani az innováció keretfeltételeinek javítására, ideértve az általános gazdasági környezet, a közpénzből finanszírozott kutatások, valamint a felső-, a szak- és az alapképzés feltételeinek javítását, írták az elemzők.