I. Fiskális politika

Az államháztartás túlzott terjedelme, hiánya és szerkezete lett a gazdasági növekedés egyik gátja. Az egyensúlytalanság fizetésimérleg-problémákat, magas kamatszintet, bizonytalanságot okoz. Elég egyértelmű a közgazdászok véleménye, hogy alapos reformokra van szükség, többen gyökeres fordulatot követelnek. A konkrét követelmények a következők:

1. Kiegyensúlyozott államháztartás, nulla államadósság. Nehezen, de viszonylag rövid távon el lehet érni a nulla deficitet, de nyilván sokkal hosszabb időszak kell az államadósság ledolgozásához. Úgy vélem, nem elégedhetünk meg például a maastrichti kritériumok teljesülésével.
2. Kemény költségvetési szabályok. Magyarországon gyakorlatilag semmilyen nemzeti szabály nem létezik. Néhány ötlet egy lehetséges szabályrendszerre:
- az államháztartás legfeljebb csak a gazdasági visszaesés idején lehet deficites, amelyet a növekedési években azonnal pótolni kell;
- az államadósság GDP-hez viszonyított arányának csökkennie kell, míg el nem éri a nullát;
- a költségvetést elfogadása előtt az Állami Számvevőszék és egy független bizottság felülvizsgálja, a bevételeket nem lehet felül-, a kiadásokat pedig alultervezni;
- ha a költségvetési hiány nem teljesül, a pénzügyminiszternek le kell mondania.
3. Az államháztartás adó- és járulékbevételei nem haladhatják meg a GDP 30 százalékát, [igy] az államháztartás teljes bevételei és kiadásai a GDP maximum 35-36 százalékát tehetnék ki a mai 46-48 százalékkal szemben
4. Fix, egyszerű adórendszer, alacsony kulcsokkal, a legszélesebb bázisra építve.
5. Kevés állami feladat, minimális bürokrácia. Az állam túl sok szociális, egészségügyi biztosítási, oktatási feladatot vállal magára. Mai rendszereink jó része hosszabb távon finanszírozhatatlan. Az államháztartás szerkezetét úgy kell átalakítani, hogy a teljes csökkentés mellett több maradjon kutatás-fejlesztésre, infrastruktúra- és gazdaságfejlesztésre. Ma az összes foglalkoztatott 21 százaléka dolgozik az állam által fizetett munkahelyeken, ezt 15 százalékra kellene csökkenteni.
6. Kemény intézmények. Kicsi, de erős államra, államapparátusra van szükség.
7. Munkára és vállalkozásra kell ösztönözni. Ez nem csak a fiskális politikával szemben követelmény Magyarországon ma a tízmilliós lakosság 38-39 százaléka foglalkoztatott, ez az egyik legalacsonyabb arány az EU-ban.. 

II. Monetáris politika

1. Árstabilitás kell. Csak az árstabilitás elérése és fenntartása mellett tud közép- és hosszú távon optimális pályán fejlődni a gazdaság. Ma Magyarországon kb. évi háromszázalékos infláció mellett beszélhetünk árstabilitásról.
2. A jegybank nem felelős a gazdasági növekedés rövid távú ütemének emeléséért vagy a munkanélküliség csökkentéséért. A jegybanknak és a monetáris politikának egyetlen célja az árstabilitás. A gazdaság az egyensúlyi árfolyam mellett optimális pályán fejlődhetne.
3. Nem kell kompromiszszum, nem kell koordináció. Az árstabilitás fenntartása érdekében szükséges, hogy a jegybank független intézmény legyen.
4. Euró mihamarabb. Az euró bevezetése gyorsítaná Magyarországon a gazdasági növekedést, és stabilizálná a gazdaságot.
5. Világos, transzparens árfolyamrendszer. A kis és nyitott magyar gazdaság nagymértékben függ a pénzpiacok mozgásától, ezért fontos, hogy a piaci szereplők a célokat és a cselekedeteket világosan lássák és értékelni tudják.
6. Hitelesség, korrekt kommunikáció. A kommunikáció őszinte, igaz és céltudatos legyen. Enélkül a működés költségei sokkal magasabbak.
7. Társadalmi megegyezés, pénzügyi oktatás. Fontos lenne, hogy a társadalom, a politikusok, a munkaadók és munkavállalók költségvetési, árazási, bérezési és egyéb döntéseikben egyaránt elfogadják, hogy alacsony inflációra és az euró gyors bevezetésére van szükségünk.