Bár ez az arány az Európai Kockázati és Magántőke Egyesület (EVCA) felmérése szerint az európai átlagnak csupán a harmada, Magyarországnak a vizsgált húsz ország közül ezzel is sikerült tavaly az előző évi 17. helyről a 10. helyre feljönnie, s nem csak az összes régióbeli országot előzte meg, hanem olyan piacokat is maga mögé utasított, mint az olasz, a belga, a svájci, az osztrák vagy a görög.

A kockázati- és magántőke-befektetők 2004-ben Magyarországon 41 ügylet keretében 35 céget finanszíroztak, ami 2000 óta a legtöbb befektetési akció. A tranzakciók tavalyi, 108 millió eurós összértéke ugyanakkor némi visszaesést mutat a korábbi években megszokott 110-120 millió euróhoz képest - mondta Tzvetkov Julián.

A magyar pozíció erősödését valamint a jövő évi kilátások javulását jelzi, hogy az EVCA szerint a régióbeli befektetésre 2004-ben összegyűjtött mintegy 430 millió eurónyi friss tőkének a negyedét (109 millió eurót) magyarországi székhellyel vagy fiókkal rendelkező befektetők produkálták, miközben a régióbeli befektetéssel foglalkozó alapok is potenciális befektetési célpontként kezelik Magyarországot.

Pozitív fejlemény, hogy megjelentek a régiót korábban még túl kockázatosnak ítélő nyugdíjalapok is az új regionális alapokban, s immáron Magyarországon is megtörtént az első nyugdíjpénztári befektetés egy kockázatitőke-alapba, noha a jogszabályi háttér ezt igencsak megnehezíti. Megjelentek továbbá a régióban a globális alapok is.

Tzvetkov Julián kiemelte: míg az EU-n belül tavaly a forrásbevonásban az intézményi befektetők (pl. nyugdíjalapok, biztosítók, bankok) domináltak, a források mintegy kétharmadát adva, Magyarországon hiányoznak az intézményi befektetők, mert a hatályos törvények ezt nem teszik lehetővé. A 2004-ben gyűjtött források 32 százaléka kormányzati forrásból származott.

Az idén a magyar piacon jelentősen nőtt a kis tranzakciók száma, a piac stabil, a 100 milliárd euró feletti tartományban marad - mondta az egyesület elnöke, aki szerint attól lehetne lényegi előrelépést várni, ha létrejöhetnének azok  kis alapok, amelyek képesek nagy számú helyi befektetést végrehajtani. Az MKME abban bízik, hogy a közelmúltban kidolgozott, a piaci gyakorlatnak jobban megfelelő új szabályozás tervezete - amelyet várhatóan még ősszel elfogad a parlament - elősegíti majd a hazai intézményi befektetők bevonását a hazai alapokba, és megnyílik a lehetőség a tisztán hazai forrásokból álló, elsősorban hazai piacban gondolkodó, kis- és közepes vállalatokba befektető alapok előtt.

A tengerentúli és angolszász alapoknak nem kifizetődőek az itteni kis befektetések, a jelenlévő alapok is az 5 millió euró feletti befektetéseket keresik. Ha lehetőség lesz arra, hogy a helyi piacismerettel rendelkező, itteni bejegyzésű alapok befektetéseket hajthassanak végre, emelkedhet a befektetések száma és nőhet a verseny a befektetők között. Az új szabályozás Tzvetkov Julián szerint nem forradalmasítaná a nyugdíjpénztárak vagyonkezelésének módját, de lehetőséget adna arra, hogy alternatív befektetésekben gondolkodjanak.

A most érvényes szabályozást már bevezetésekor kritizálták a szakemberek, mondván, hogy túl szigorú, kevés mozgásteret hagy, s nem a befektetők érdekeit veszi figyelembe. Sok értelmetlen korlátozást tartalmaz, így például - a piaci viszonyokat figyelmen kívül hagyva - előírja, hogy a működés első öt évében az átlagos befektetési állomány az alap tőkéjének 70 százaléka legyen.

Az új szabályokról annyit lehet tudni, hogy várhatón hatályon kívül helyezik a kockázati tőke törvényt, s a Tpt.-ben szabályozzák a kockázatitőke-alapokat is. Az alapok befektetői maguk dönthetnék el, hogy milyen stratégiával, milyen időtávra hoznak létre alapot, amelybe az intézményi befektetők is pénzt fektethetnének be, limitált mértékben, egyes elgondolások szerint legfeljebb eszközeik 10 százalékáig.