Az ÁSZ-vélemény szövege

Töltse le az Állami Számvevőszék 2006-os költségvetési tervezetről kiadott véleményének teljes szövegét (pdf)!

A 2006-ra készített makropálya összefüggés rendszere az államháztartási hiány csökkentésére és a növekedés orientált gazdaságpolitikára épül - állapítja meg az ÁSZ. A testület szerint a jövő évi költségvetési javaslatban rögzített 4 százalékos gazdasági növekedési prognózis csupán 0,1 százalékponttal magasabb a jegybank előrejelzésénél.

A jövő évi költségvetésben szereplő - nyugdíjreformmal korrigált - GDP arányosan 4,7 százalékot kitevő államháztartási hiánnyal kapcsolatban a testület rögzíti, hogy az elszámolás rendszerét érintő módszertani különbségek - amelyek között szerepel a Gripen szerződésből eredő, 2006-2007-ben a GDP 0,5-0,6 százalékát érintő tételek - a hiány megvalósulásának kockázatát növelik.

"Az államháztartás nagy ellátó rendszereinek reformja az évek óta ismétlődő kormányzati kezdeményezések ellenére sem járt eredménnyel. A reform megvalósításának felgyorsítása azért is indokolt, mivel a költségvetési hiány folyamatos növekedése mellett az ezekre a rendszerekre fordított kiadások aránya gyakorlatilag változatlan, ami azt jelenti, hogy a rendszer jelenlegi struktúrában való működtetése egyre többe kerül" - figyelmeztetnek a számvevők.

Az ÁSZ véleménye szerint a 2006. évi költségvetés vám és adóbevételi előirányzatainak megalapozottsága - az elmúlt évekhez képest - javult.

A költségvetés közvetlen kiadásainak többségénél, továbbá egyes kiemelt jelentőségű előirányzatnál - mint a családi támogatások, lakástámogatások, EU-támogatások - a kiadások előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül (az EU-támogatásoknál korlátozásokkal) teljesíthetők - áll az ÁSZ elemzésben.

A jövő évi költségvetés nem számol a 2005. novemberi kiegészítő nyugdíjemelés kiadásaival, az elhatározott özvegyi nyugdíjemelés pénzügyi hatásával, amelynek következményeként a nyugdíjbiztosítási alap 2006. évre tervezett költségvetési egyensúlya nem valósulhat meg - állítja az ÁSZ jelentés.

Az egészségügyi alap tervezett 31,8 milliárd forintos hiányánál nagyobb összeget valószínűsítenek a számvevők, mivel a beszedendő járulékokat felül, a kiadási oldalt pedig alultervezte a költségvetés.

Az ÁSZ kritikája szerint a megalapozott döntéshozatalt nem segíti, hogy a költségvetési törvényjavaslatokban nem jelennek meg áttekinthetően a többéves elkötelezettségek hatásai, illetve a további két évre előretekintő irányszámok.

A Pénzügyminisztérium (PM) megelégedéssel veszi tudomásul az ÁSZ azon megállapítását, hogy a központi költségvetés 2006. évi vám- és adóbevételi előirányzatainak megalapozottsága összességében az elmúlt évekéhez képest javul - közölte a tárca.

A PM hangsúlyozza: az ellenőrzések megállapították, hogy számos adó tekintetében az előirányzatok alacsony kockázatúnak értékelhetők, kedvező, hogy az Állami Számvevőszék nem talált nagyon magas kockázattal minősített adóbevételi összegeket.

A kiadási oldallal kapcsolatban a PM elfogadja, hogy a számvevők szerint a 2006. évi költségvetés tervezése során kiemelt hangsúlyt kapott a fejezetek intézményrendszerének felülvizsgálata. Ugyanakkor megjegyzik: a fejezetek - az előző évek gyakorlatát folytatva - a 2006. évi költségvetés tervezésénél sem vállaltak kezdeményező szerepet ennek végrehajtásában. A tervezőmunka során ezen intézkedések pénzügyi, gazdasági hatása nem volt számszerűsíthető.

A társadalom biztosítási alapokkal kapcsolatos ÁSZ megállapítások közül a PM nem fogadja el, hogy a nyugdíjkiadások tervezése nem volt megfelelő.

Az idevonatkozó számítások, melyek a költségvetési törvényben is megjelentek, tartalmazzák a szükséges összegeket. A 2006-ban felmerülő nyugdíjkiadások fedezete a törvényi szabályozás jellegéből adódóan biztosított - áll a PM reagálásában.

"Egyetértünk az ÁSZ azon megállapításával, hogy a gyógyító-, megelőző ellátások nominális értéke csökkent, de ezt a csökkenést a 2006-ra tervezett struktúraátalakítások hatásai ellensúlyozni fogják" - fogalmazta meg véleményét a szaktárca.

A PM rögzíti, hogy a kormány egyetért az ÁSZ azon megállapításával, amely szerint a nyugdíjbiztosítási alap költségvetési egyensúlyának biztosítását célzó forráskiegészítés után, első alkalommal került sor arra, hogy az állam megtéríti az egészségbiztosítási járulékot nem fizetők meghatározott körének járulékát. 

Ebben kifejezésre jut a - társadalom szolidaritását kifejező - szándék, miszerint az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele mögött, a biztosítási elv alapján járulékfizetés áll. Ez a szándék a "100 lépés programban" is megfogalmazódott - olvasható a PM közleményében.