"A napokban zártam le azt a vizsgálatomat, melyben megállapítottam, hogy a magyar állam megsértette több polgárának alkotmányos alapjogait azzal, hogy késlekedik a 'svájci alvó számlák' ügyének érdemi rendezésével, különösen a tulajdoni igények elbírálásával" - olvasható Takács Albert, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettese közleményében.

Az ombudsman-helyettes szerint a Pénzügyminisztériumban és az Igazságügyi Minisztériumban maradtak el az érdemi döntések.

"Azt javasoltam a miniszterelnöknek, gondoskodjon az ügy rendezéséhez szükséges jogszabályok megalkotásáról, valamint hívja fel a pénzügyminisztert és az igazságügy-minisztert, hogy saját hatáskörükben hozzák meg azokat a döntéseket, melyek érdemben megoldják a problémát" - áll a közleményben.

A Svájci Államszövetség a Magyar Népköztársasággal 1950-ben és 1973-ban megkötött vagyonjogi megállapodás keretében globális kártalanítási értékként átadta a magyar államnak azon magyar polgárok Svájcban lévő ingóságainak értékét, amelyekre a tulajdonosok, vagy azok leszármazói igényt jelentettek be.

Ebből adódóan az ombudsman-helyettes szerint a magyar állam köteles helytállni a II. világháborút megelőzően svájci bankokban elhelyezett betét-, illetve számlatulajdonosokkal szemben.

A svájci külügyminisztérium a megállapodást követően, 1997-ben átadta az ügyben érintett, 37 egykori számlatulajdonos nevét tartalmazó listát, ám az igények elbírálására, s azok kielégítésére a mai napig nem került sor.