A szeptember végén 34 szereplős bankszektor mérlegfőösszege a felügyelet honlapján közzétett jelentés szerint az első kilenc hónapban az előző év azonos időszakáénál (10,9 százalék) gyorsabban, 11,2 százalékkal növekedett, így a harmadik negyedév végén elérte a 16 407 milliárd forintot. 

A vizsgált időszakban a bankok 313,2 milliárd forint adózás előtti és 273,9 milliárd forint összegű adózott profitot realizáltak. Az adózott nyereség - a bankadó idei bevezetése ellenére - némiképp meghaladta a tavalyi egész évi 272,5 milliárd forintot és 17,6 százalékkal több volt a tavalyi első kilenc havinál. A jelentés szerint csupán két kisbank volt veszteséges.

A szektor nemzetközi mércével mérten igen kedvező jövedelmezősége a tavalyi első kilenc havihoz viszonyítva kismértékben tovább javult (az első félévhez képest azonban némiképp csökkent). Az adózott nyereségből számított évesített átlagos eszközjövedelmezőség (ROA) 2,29-ről 2,34 százalékra emelkedett. A tőkejövedelmezőség (ROE) némileg mérséklődött - 27,17-ről 26,29 százalékra -, de még mindig kiemelkedően magas - derül ki a gyorsjelentésből. (Az EU 15 tagállamában a legutóbbi adatok szerint - 2003-ban a hitelintézetek átlagos jövedelmezősége 8,3 százalék volt.)

A kamatmarzs - az átlagos mérlegfőösszegre vetítve - a tavalyi első háromnegyedévi 3,9-ről 4,06 százalékra bővült. A felügyelet szerint a bankok a széles marzsot a csökkenő kamattrend közepette a forrásköltségek leszorításával tudták megőrizni, de az első félévi adatok után ez már nem okozott meglepetést - jegyzi meg a jelentés. 

A működési költséghatékonyság javulása a harmadik negyedévben megállt: míg a tavalyi első kilenc hónapban az átlagos mérlegfőösszeg 2,81, az idén már 2,85 százalékát tették ki a működési költségek.

Mint a jelentésből kitűnik, a bankok mérlegében egyre nagyobb arányt képvisel a deviza, szeptember végén már elérte a szektor összesített mérlegfőösszegének közel 37 százalékát (2004 végén 33,2 százalék volt). Az 1650 milliárd forintos eszköznövekmény 67 százalékát a devizaeszközök adták.
 
Míg a vállalkozói hitelezésben a devizahitelek az idén szeptember végéig közel 280 milliárd forinttal bővültek, a forinthitelek csupán közel 50 milliárd forinttal gyarapodtak. Hasonló tendencia érvényesült a háztartások hitelezésében is, ahol az idei 537,1 milliárd forintos növekményből közel 500 milliárd forint devizahitel volt.

A deviza térhódítása figyelhető meg a forrásgyűjtésben is, ahol a növekmény 61,5 százalékát a - jelentős részben külföldről származó - devizaforrások tették ki. A belföldön kibocsátott, ám külföldi tulajdonba kerülő jelzáloglevél-források 2004 végéhez képest 21 százalékkal gyarapodtak. A belföldi betétek kilenc hónap alatt 6,2 százalékkal, a 3,3 százalékos fogyasztói árindexet meghaladó ütemben gyarapodtak, így reálértéken is növekedtek.

A vállalkozói és háztartási hitelek korosodása még nem idézte elő a problematikus tételek jelentős növekedését - állományuk a harmadik negyedévben 3,1 százalékkal, 11,8 milliárd forinttal gyarapodott -, ám jelentősen, 8,8 százalékkal - 101,8 milliárd forinttal - emelte a különös gondossággal figyelendő tételekét.

A kedvező jövedelmezőség lehetőséget teremt a növekedés kockázatainak tőkeoldali kivédésére, vagyis a belső tőkeképzésre - hívja fel a figyelmet a felügyelet. A PSZÁF adatai szerint a szektor súlyozott átlagos fizetőképességi (korábbi terminológiával tőkemegfelelési) mutatója szeptember végén 11,44 százalék volt, ám néhány nagyobb banknál 9 százalék alá csökkent. Igaz, a mutatókat négy bank kivételével az idei mérleg szerinti eredmény nélkül számították (a többi bank nem auditáltatta évközi eredményét), a profitok beszámításával kedvezőbb lenne a kép - derül ki a jelentésből.