Mintegy 17 milliárd forintos piacról rekeszti ki az egyébként távközlési liberalizációt hirdető kormány a magyarországi telekomcégeket azáltal, hogy az állami intézményeknek néhány éven belül várhatóan minden távközlési szolgáltatást a Magyar Telekom Rt. nyújt. Holott a Magyar Telekom április 25-én - akkor még Matáv Rt. néven - csak a kormányzati-közigazgatási adatbázisokat és informatikai rendszereket összekapcsoló elektronikus kormányzati gerinchálózat (ekg) üzemeltetéséről és annak kapcsolódó szolgáltatásairól kötött szerződést a Miniszterelnöki Hivatallal (MEH). Ebben a nemzetbiztonsági érdekből titkosított megállapodásban elvileg szó sem volt arról, hogy minden emelt szintű szolgáltatást - például az internetalapú telefonálást vagy a digitális adat- és hangátvitelt - is kizárólag e cégtől rendelhetnek meg az intézmények. Egy május végén kelt, Baja Ferenc államtitkár szignálta levél azonban épp erről a kizárólagosságról tanúskodik.

Tavaly decemberben a MEH nyolc, a szükséges nemzetbiztonsági minősítéssel rendelkező hazai távközlési szolgáltató és rendszerintegrátor meghívásával indított zárt, tárgyalásos eljárást az ekg üzemeltetésére. Idén április 25-én született meg a szerződés a Matáv Rt.-vel a gerinchálózat ötéves működtetéséről, amit 2005. november 1-jéig még - egy közbeszerzési eljárást nélkülöző megállapodás alapján - a MEH tulajdonában lévő Kopint-Datorg Konjunktúra-, Piackutató és Számítástechnikai Rt. végez. A Matáv azzal szorította ki versenytársait, hogy öt év alatt több mint 12 milliárd forint összértékű fejlesztést ígért, jelentősen rálicitálva az előírt 7 milliárd forintos minimumra. Baja a Magyar Telekom szempontjából "kényszerpályának" nevezte a MEH-re nézve különösen előnyös megállapodást, mondván, a vezetékes telefónia egyre nagyobb veszteségei miatt a cég "radikálisan rosszabb tárgyalási pozícióból indult". A megállapodás szerint a fejlesztések öt év után állami tulajdonba kerülnek - bármiféle anyagi ellenszolgáltatás nélkül. "A megtérülésért még a szerződés kis betűs mellékletében sem állt jót az állam" - cáfolta a HVG-nek a háttéralkut feltételező piaci híreket Dedinszky Ferenc, a MEH égisze alá tartozó Elektronikus Kormányzati Központ (EKK) főigazgató-helyettese.

Ha a megtérülést nem is, azt mindenesetre garantálja a MEH a nyertes pályázónak, hogy az ekg-n különböző szolgáltatásokat indíthat, amelyek egy részét - így az internet használatát, az elektronikus levelezést, adattovábbítást, tűzfalakat, vírusszűrőket, biztonsági rendszereket - ingyenesen kapják meg a gerinchálózatra csatlakozó intézmények, ám az emelt szintű szolgáltatásokért külön díjat kell fizetniük. "Öt év alatt fokozatosan 10-15 emelt szintű szolgáltatást vezetünk be, ezek pontos köre és sorrendje még nincs meghatározva" - mondta Dedinszky, hozzátéve, a MEH évente egyszer, ősszel egyezik meg a Magyar Telekommal a következő évtől elérhető szolgáltatások köréről.

Éppen ez aggasztja a többi telekomcéget. "Kormányzati intézményi megrendelőink hónapok óta nem írják alá azokat a szerződéseket, amelyekről megállapodtunk. Azt mondják, nem is szabad velünk szerződniük, mert számukra a MEH szerint a Magyar Telekom az egyetlen lehetséges szolgáltató" - rója fel Menyhárt Zsolt, a GTS-Datanet Távközlési Kft. jogi igazgatója, az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesületének (ATSZE) titkára. Bár az emelt szintű szolgáltatások esetében a MEH választási lehetőséget ígér az intézményeknek, a hoppon maradt versenytársak attól tartanak, teljesen kiszorulnak erről a piacról. "Azon még csak-csak el lehet vitatkozni, milyen intézményi körre terjed ki az ekg-ra csatlakozás kötelezettsége, de az teljesen elfogadhatatlan, hogy az összes távközlési és rendszerintegrációs szolgáltatást egyetlen cég nyújtsa" - mondta a HVG-nek Varga Lajos, a Pantel Rt.-t magában foglaló HTCC-csoport stratégiai igazgatója.

Tény, hogy az intézményeknek írt levélben szó sincs választási lehetőségről, sőt az írás szerint a kapcsolódó szolgáltatási csomagokat is a Magyar Telekommal kötött nemzetbiztonsági beszerzési eljárás keretében lehet megrendelni. Ezt egyébként Baja a Magyar Telekom Rt. székházában tartott, június 10-ei tájékoztatón szóban is nyomatékosította. Az ATSZE tagjai - köztük például a GTS-Datanet, a Pantel, az Antenna Távközlési Rt., az Euroweb Rt., a Tele2 Kft. és az UPC Magyarország Kft. -, valamint három volt helyi koncessziós szolgáltató (a Hungarotel, az Invitel és a Monortel Rt.) a múlt héten a sajtóban megjelentetett közleményben kérte a MEH álláspontját, és az első reakció igazolta is félelmüket. "Az ekg-ra csatlakozott intézmények adatvédelmi és nemzetbiztonsági okok miatt nem csatlakozhatnak más, külső hálózatokra" - közölte az EKK, hozzátéve, hogy a nemzetbiztonsági és más különleges biztonsági intézkedéseket előíró rendeletet az ekg-n kívüli egyéb szolgáltatásokra is alkalmazni kell. Egy nappal később a HVG-nek már jóval árnyaltabban fogalmaztak az EKK vezetői. "Biztonsági okokból csak az ekg-n keresztül lehet igénybe venni az internetalapú szolgáltatásokat. A többinél választhatnak, a vezetékes és a mobiltelefonálás például tetszés szerint, a legelőnyösebb ajánlatot nyújtó cégtől rendelhető meg" - tett ígéretet Dedinszky. Kérdés azonban, hány intézmény választ majd a Magyar Telekomtól eltérő szolgáltatót például vonalas telefonálásra, miután azt internetalapon - az ekg kötelező "tartozékaként" - ingyenesen kapja. Azt Dedinszky sem tagadta, hogy az intézményeknek valószínűleg olcsóbb lesz mindent a nyertestől kérniük, Baja pedig úgy fogalmazott: "Minden későbbi szolgáltatás bevezetésénél kétségtelenül jobb helyzetbe kerül az intézményeknél már jelen lévő Magyar Telekom."

Az intézményeknek gyakorlatilag nincs is más választásuk, ha ugyanis nem tesznek eleget a MEH "ajánlásának", elveszítik a költségvetési támogatást. Egy 2001-es kormányrendelet-módosítás szerint minden központi közigazgatási szervnek kötelező az ekg-ra csatlakoznia, a gazdasági kabinet pedig idén áprilisban arról döntött, hogy a jövő évi költségvetésben a távközlési üzemeltetési díjakból már csak az ekg-ra kapcsolódó szolgáltatásokat támogatja a kormány. Így nem kaphatnak költségtérítést azok a kormányzati szervek, amelyek a még mindig a korábban kiépített, önálló távközlési hálózatukat használják. Nem kötelező a csatlakozás az ekg-ra a Honvédelmi Minisztérium katonai és a Belügyminisztérium határ- és rendvédelmi szerveinek, továbbá a Sulinetet is magában foglaló Közhálót, valamint a szintén az informatikai tárcához tartozó, az oktatási-kutatási közösségeket összekötő nemzeti információs infrastruktúrafejlesztési (NIIF) program hálózatainak. Előbbieknek biztonsági okokból, utóbbiaknak pedig azért nem, mert nem kormányzati szervek, hanem zömében oktatási és tudományos intézmények használják.

Kormányzathoz közel álló források szerint azonban a pozíciójában korábban meggyengült Baja (HVG, 2003. április 19.) éppen arra bazíroz, hogy maga alá vonja a Közhálót és az NIIF-et is, és a későbbiekben ezeket a több ezer végponttal rendelkező hálózatokat összekösse az ekg-val. "Van együttműködési lehetőség a rendszerek között" - ismerte el a HVG-nek Baja, akit 2003-ban nagy fájdalmára megfosztottak a készenléti szervek 50 milliárd forintos egységes digitális rádiótávközlő rendszerének felügyeletétől (HVG, 2003. augusztus 30.). Ennek fényében az a szóbeszéd is megalapozottnak tűnik, hogy az alternatívokat az NIIF és a Sulinet esetleges elveszítésétől tartó informatikai tárcát irányító SZDSZ tüzelte fel...

G. TÓTH ILDA