,,Megunták, hogy már olyan régóta lobbiztunk a területért" - árulja el Dióssy László veszprémi polgármester, mivel érdemelte ki az önkormányzat az egykori bakonyi harcihelikopter-ezred bázisaként ismert veszprém-szentkirályszabadjai repteret. Az ingyenes juttatást követően a helyhatóság befektetők bevonásával - és mintegy 20-25 milliárd forintos beruházással - regionális repülőteret és logisztikai központot tervez kialakítani, amely a Balatonhoz való közelsége miatt akár a sármellékivel (HVG, 2005. július 23.) is rivalizálhat majd. A korábban 3 milliárd forint értékűre becsült területet a kormánypárti vezetésű város bármiféle kötelezettség nélkül akár el is adhatja, ráadásul az idén januárban életbe lépett jogszabály szerint a bevételből a korábbi 50 százalék helyett már egyetlen fillért sem kell lepengetnie az államkasszába.

A Gyurcsány-kormány megalakulása óta felgyorsult osztogatás során eddig több mint 50 milliárd forint forgalmi értékű vagyont kaptak meg térítésmentesen a helyhatóságok - közülük is főként a kormánypárti vezetésűek. Az akciót jelentősen megkönnyítette az államháztartási törvény módosítása, amely a befizetési kötelezettség mellett az egyes kormányzati vagyonkezelő szervezetek vétójogát is megszüntette. Az igényekről ez év januárjától a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) készít előterjesztést a kormánydöntéshez, mégpedig negyedévente. "Ha olyan ingatlanokat kérnek, amelyeket jobban tudnak hasznosítani, mint az állam, általában megkapják" - jelezte a fő szelekciós elvet a HVG-nek Zelles Sándor, a KVI néhány hónapja kinevezett vezérigazgatója. A kormány annak ellenére eltökélten folytatja az ingatlanátadást, hogy a KVI-től az idén rekordösszegű, 33,2 milliárd forintos bevételt vár az állami vagyon eladásából (HVG, 2005. április 9.). Ettől függetlenül Zelles az idén összesen mintegy 40 milliárd forint értékű "ajándékot" javasol szétosztani a települések között - épp annyit, mint tavaly. Az első, 10 milliárdos csomagról július elején döntöttek, ezzel több mint 150 ingyeningatlan talált gazdára. További mintegy 900 önkormányzati kérelem még döntésre vár.

"Ritkán kerülünk összetűzésbe a minisztériumok vagyonkezelő szervezeteivel amiatt, hogy melyik ingatlanokat kaphatják meg ingyen az önkormányzatok" - summázta tapasztalatait Zelles. Problémás esetek azért akadnak. Az ellenzéki vezetésű mezőkövesdi önkormányzat például szerinte azért nem juthatott hozzá a volt szovjet katonai reptérhez, mert az állam maga kívánja hasznosítani a veszpréminél nagyobb és értékesebb területet. E kormányzati szándékról azonban a város önkormányzata hivatalosan nem értesült... A zalaegerszegi önkormányzat pedig a Honvédelmi Minisztérium (HM) nyomására meg sem próbált pályázni a városközpontban lévő egykori tiszti kaszinóra, azt ugyanis a tárca szeretné értékesíteni. A szintén ellenzéki irányítású város csupán azt kérte a minisztériumtól, értesítsék, amikor a pályázat megjelenik, mert akár fizetne is az ingatlanért. "Azt a választ kaptuk, hogy figyeljük a közlönyöket" - mondták a HVG-nek a helyhatóság vagyonkezelési osztályán.

Az előző kormányzati ciklusban egyébként hasonlóan maradt le az egykori szovjet laktanyáról a szocialista vezetésű nyíregyházi helyhatóság, amely 110 millió forintos ajánlatával csak 10 millió forinttal kínált kevesebbet a nyertes pályázónál. Most viszont első kérésre, térítésmentesen megkapott két másik, összesen 1,5-2 milliárd forintra becsült forgalmi értékű egykori honvédségi ingatlant. Más kérdés, hogy azok környezetikár-mentesítése akár 100 millió forintba is belekerülhet. Ám ezt Csabai Lászlóné polgármester, MSZP-s képviselő szerint könnyedén kifizetik, ha az ajándékba kapott telkeknek a létrehozandó esélyteremtő iskola melletti részét eladják.

Némileg beárnyékolhatja az osztogatósdit a KVI most készülő javaslata: 2006-tól az önkormányzatoknak azokat az állami ingatlanokat is át kellene venniük, amelyek fenntartása és őrzése csak terhet jelent számukra. "Tízezres nagyságrendű az állami tulajdonban lévő árokpartok, villanyoszlopok és közparkok száma, ezeket kérés nélkül is szeretnénk átadni az önkormányzatoknak" - vázolta terveit Zelles. Szakértők szerint azonban már az a paragrafus is aggályos, amely a mostani vagyonátadásról szóló kormányhatározatba bekerült, miszerint az önkormányzatok az átvétel után semmiféle követelést nem támaszthatnak az állammal szemben, így minden esetben őket terheli a birtokba vett területek környezeti állapotának felmérése, szükség esetén a kármentesítése is.

"Nem fogjuk átvenni az értéktelen ingatlant" - lázad a tervezett jogszabály ellen Pajna Zoltán, Debrecen alpolgármestere. A fideszes fellegvárnak tekintett város ugyanis 2000 óta hiába kér kilenc ingatlant az államtól, mindössze a menekülttábor mögötti, betontörmelékes közterületet sikerült megszereznie, amelynek megtisztítása, rendbetétele Pajna szerint akár százmilliókba is belekerülhet. Ráadásul ezt a telket csak azt követően vették fel ingatlanos kívánságlistájukra, hogy ezt "javasolta" nekik a vagyonkezelői jogokat ellátó Belügyminisztérium. Most viszont azon tanakodnak a városatyák, birtokba vegyék-e, vagy csak akkor, ha a többihez is hozzájutnak.

Nem csoda persze, hogy a KVI próbál megszabadulni az értéktelen állami vagyonelemektől, miután egyre több ilyenről kell így-úgy gondoskodnia. Egy tavalyi döntés értelmében ugyanis az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV) portfóliójában szereplő ingatlanok is nála landolnak. A júniusban átadott hozzávetőleg 150 ingatlan mellett a következő hetekben mintegy 32 ezer hektárnyi védett terület, valamint a HM kezelésében lévő 60 létesítmény kerül át az ÁPV-től a KVI-hez, amelynek 16 ezer állami ingatlanja közül jó, ha ezer igazán értékes; legtöbbjük néhány százezer forintos nyilvántartási értéken szerepel a könyvekben. Ráadásul hiába próbálná meg értékesíteni a KVI a honvédségi ingatlanokat, az eladásukból származó bevétel nem is hozzá, hanem a HM-hez kerülne, amit a tárca csak a haderőreformra költhet el.

G. TÓTH ILDA