HVG

Önálló márka és önálló üzletág - rövidesen nagyjából ennyi marad Magyarország első és mindmáig piacvezető mobilcégéből, a tavaly 263 milliárd forintos bevételt termelő, a több mint 9 millió előfizetést számláló mobilpiacon 45,29 százalékos részesedésű T-Mobile Magyarország Rt.-ből. Bár a Magyar Telekom Rt. igazgatósága döntését a vezetékes és a mobilos cég fúziójáról még a két társaság részvényesi közgyűlésének is jóvá kell hagynia, a végeredmény már borítékolható. A Magyar Telekom 59,21 százalékos tulajdonosa, a Deutsche Telekom AG ugyanis már rábólintott a tervre, a T-Mobile-nak pedig 100 százalékos tulajdonosa a beolvasztást kezdeményező Magyar Telekom. Mivel tulajdonosváltás nem történik, a cégcsoport riválisai a Gazdasági Versenyhivatal ellenkezésére sem számíthatnak.

A fúziót a hivatal gyakorlatilag már 2001-ben láttamozta, mégpedig azzal, hogy az akkor még Matávként futó távközlési cég megvásárolhatta a T-Mobile-előd Westel Mobil Távközlési Rt. részvényeinek 100 százalékát. Nem lesz gond a Nemzeti Hírközlési Hatósággal sem, amelynek álláspontja szerint a T-Mobile-nak kiadott GSM-licencek átszállhatnak a jogutódra. A hatóságok pozitív válasza után a magyar állam aranyrészvényesi jogait gyakorló Informatikai és Hírközlési Minisztérium sem áll az egyesülés útjába.

Fokozatosan vesztette el önállóságát az 1993 októberében Westel 900 GSM Mobil Távközlési Rt. néven alapított mai T-Mobile. A Deutsche Telekom hat évvel az alapítás után vette meg a Westel 900 Rt. (2000 végétől Westel Mobil Távközlési Rt.) 49 százalékát az amerikai MediaOne Co.-tól. Ezt 885 millió dollárért rögvest fel is ajánlotta a mobilcégben 51 százalékos részesedéssel bíró Matávnak. Majd a magyar piac egyik legerősebb márkájának tartott Westel nevet 2004-ben a Matáv éves jelentése szerint mintegy 5,92 milliárd forintos Deutsche Telekom-apanázsból T-Mobile-ra keresztelték át. Idén tavasszal az egész csoportot (a társaság közlése szerint még a T-Mobile névváltásánál is nagyobb, ám pontosabban meg nem határozott büdzséből) a T-márkák közé sorolták be, nyáron pedig napirendre került a mobilcég beolvasztása. Ekkor távozott Sugár András vezérigazgató a társaság éléről. A válás oka "a jövőkép különbözősége" volt - közölte a T-Mobile igazgatósági elnökeként Straub Elek, a Magyar Telekom Rt. elnök-vezérigazgatója, azt állítva, hogy a fúzió ötlete Magyarországon, és nem a Deutsche Telekomnál fogalmazódott meg.

Ha a beolvasztás a T-Mobile-nál sokaknak fáj is, a részvényesek jól járhatnak vele. Straub nemrég egy sajtóbeszélgetésen azt ígérte, a fúzióval "néhány százalékos megtakarítást és néhány százalékos árbevétel-növekedést" lehet elérni, 1 százalék pedig önmagában is 6 milliárd forint eredményjavulást jelent. A két társaság a maga 2,7 millió vezetékes és 4 millió mobilos ügyfelével a nemzetközi versenyben az optimális üzemméret alatt van, ami önmagában is fúziós érv lehet. Emellett az egyesüléssel könnyebben nyújthat majd a cég kombinált vezetékes-mobil szolgáltatásokat. Hogy pontosan milyenek lesznek ezek, még nem tudni, de az USA-ban már léteznek olyan csomagok, amelyek együtt kínálnak lebeszélhető mobil- és vezetékes perceket. Kedvezményeket adhat a cég ezenkívül akkor, ha egyszerre fizet elő az ügyfél többféle szolgáltatásra. Nemsokára pedig jöhetnek majd olyan integrált készülékek, amelyeket arra is be lehet programozni, hogy mindig azt a hálózatot használják, amelyiken olcsóbb a hívás.

Az egyesülés után a közös költségek az ügyfelek számára is követhető módon csökkenthetők. Sok bevásárlóközpontban például egymástól mindössze néhány méterre működtet külön boltot a T-Mobile és a vezetékes üzletág, a T-Com. Most már ezek zavartalanul összeköltöztethetők. De származhat megtakarítás a felső vezetői szint és az ügyfélkapcsolat egységesítéséből vagy éppen a marketing-kommunikációs költségek racionalizálásából is.

"Azt még nem látjuk, mekkora lehet a megtakarítás, így egyelőre nem várható a részvényárfolyamok jelentős emelkedése sem" - állítja Jánosi Barbara, a K&H Equities Rt. elemzője, aki túlzónak érzi a napilapok értesülését, miszerint a megtakarítás néhány év alatt a 20 milliárd forintot is elérheti (a becslést a Magyar Telekomnál nem erősítették meg). Más elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy a mobilpiacon a versenytársak akár a maguk előnyére is fordíthatják azt, ha a rugalmas, a konkurencia lépéseire gyorsan reagáló T-Mobile helyét a bürokratikusabb Magyar Telekom veszi át. A fúziót a Vodafone Magyarország Rt. egyáltalán nem kommentálta, a Pannon GSM Távközlési Rt. pedig szűkszavú közleményben tudatta: figyelni fogja, hogyan működnek majd az egyes üzletágak az egyesített cégben, a hatóságoktól pedig azt várja, "megfelelő szabályrendszerrel biztosítsák, hogy a két cég összevonása által ne növekedjék tovább a T-csoport piaci előnye, túlsúlya".

Ilyesmit pedzegetnek a vezetékes piac kisebb szolgáltatói is. Bár Straub állítja, a két cég számviteli különválasztása az összeolvadás után is megmarad - ezt az elektronikus hírközlési törvény és a hírközlési hatóság határozatai is előírják -, a többi vezetékes szolgáltató szerint a törvényi szabályozás nem nyújt garanciát a tiszta versenyre. A keresztfinanszírozást és a belső információáramlást például nehéz ellenőrizni - vélik a beavatottak. "Óriási veszélynek tartom a két cég egyesülését" - állítja Varga Lajos, a Pantel Távközlési Kft. stratégiai igazgatója, aki szerint a vállalati vezetékes piacon több mint 60, a lakosságin jó 80 százalékos részesedéssel bíró Magyar Telekom olyan kombinált, vezetékes-mobil szolgáltatásokat vezethet be a piacon elsőként, amelyekkel a többiek csak nehezen vehetik fel a versenyt. Épp ezért a vezetékes szolgáltatók egy olyan javaslatcsomagot dolgoznak ki, amelynek adaptálásával a hatóságok megakadályozhatnák, hogy a Magyar Telekom monopolhelyzetbe kerüljön az integrált, vezetékes-mobil szolgáltatás területén. "Szeretnénk megkapni a lehetőséget, hogy mi is hasonló szolgáltatásokat nyújthassunk" - érvel Menyhárt Zsolt, a GTS-Datanet Távközlési Kft. jogi igazgatója.

HERMAN BERNADETT