Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Határidő előtt kezdte meg a harmadik generációs mobilszolgáltatást a három hazai mobilszolgáltató közül kettő. Szakértők úgy vélik, egy év múlva félmillió előfizetője is lehet a széles sávú rendszernek.
Optimizmusba csapott át a hazai szolgáltatók korábbi szkepticizmusa, amellyel az új, elődjeinél gyorsabb adatátvitelt és internetalapú multimédiás használatot is lehetővé tevő harmadik generációs (3G) mobilszolgáltatást várták. Tavaly, a széles sávú mobilozásra kiírt tender (HVG, 2004. december 18.) idején még azt latolgatták, hogy a videotelefonon kívül nincs is olyan plusztudása a 3G-nek, amire a hagyományos rendszerek - némi felturbózás után - ne lennének képesek, ez pedig kevés az áttöréshez. Most viszont gőzerővel láttak hozzá a piac megdolgozásához.
"Ha nem tudod legyőzni, állj az élére" alapon a T-Mobile Magyarország Távközlési Rt. mindenkit megelőzve, már augusztus 26-án megindította a kereskedelmi szolgáltatást, jóllehet a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) tavaly decemberi, a frekvenciahasználati jogosultságról szóló határozatában 12 hónapot adott neki a kezdésre, akárcsak a Vodafone Magyarország Rt.-nek. A mobilpiac-vezetőt kicsit később, október 10-én követte a Pannon GSM Távközlési Rt. is, amely pedig úgy szerzett széles sávú mobilszolgáltatásra alkalmas frekvenciablokkot, hogy egyáltalán nem vonatkozott rá szolgáltatásindítási kötelezettség. Meglepően csendes viszont a Vodafone: a 2G-s előfizetői táborát eddig agresszíven bővítő cégnél hírzárlat van a 3G-fejlesztés ügyében, tavaly év vége óta a Vodafone csak roamingszolgáltatást ajánl, amellyel külföldön ADSL-sebességgel kapcsolódhat az internetre a 3G-kompatibilis készülékkel rendelkező előfizető.
"Itt az ideje a hálózat kiépítésének, a piac a széles sáv irányába mozdult" - indokolta a sietséget Maradi István, a T-Mobile vezérigazgató-helyettese, arra utalva, hogy a piacot megdolgozó ADSL-vonalak eladásai minden várakozást felülmúlva bővülnek. Arra senki sem vállalkozik, hogy megbecsülje, milyen gyorsan terjed majd a 3G, csak annyi biztos, hogy az NHH által szabott feltételek nem kényszerítik erőltetett ütemű fejlesztésre a szolgáltatókat: a szerint az év végéig a főváros tágabban vett belvárosát kell lefednie a T-Mobile-nak és a Vodafone-nak, és 2008-ra is csak az ország lakosságának 30 százalékát kell elérniük (a Pannont ilyen kötelezettség sem terheli). A T-Mobile ehhez képest már Budapest 80 százalékát "behálózta", és az év végére valószínűleg az egész fővárost lefedi, azután pedig a vidéki nagyvárosok következnek, az igények függvényében. Ugyanezt tervezi a Pannon is.
Az igényekről viszont egyelőre nem sokat tudni. Hajnal Géza, a Pannon mobil adat- és üzletfejlesztési igazgatója úgy becsüli, hogy a 9,1 millió hazai maroktelefon közül ma 5-6 ezer a 3G-s készülék, s ebből mintegy 3 ezer Pannon-ügyfelek zsebében van. A T-Mobile viszont úgy tudja, csak a saját ügyfeleinél 10 ezer készülék van. Hajnal 2006-tól várja a nagy ugrást; egy év múlva reményei szerint akár 500 ezer előfizetője is lehet az új rendszernek. Az új készülékeken egyébként a beszéd és az adatforgalom díja megegyezik a 2G-s tarifákkal. Az újdonságnak számító videotelefonálást hálózaton belül az év végéig ingyen adják, januártól a T-Mobile-nál 150, a Pannonnál 110 forintos percdíjról beszélnek csúcsidőben, hálózaton kívül, csúcsidőn kívül, hálón belül pedig 60, illetve 90 forint a tarifa. Persze kérdés, hányan kapnak rá a képes telefonálásra; a Pannon saját adatai szerint a 3G-s készülékkel rendelkezők 60 százaléka már kipróbálta az új lehetőséget.
De mi sarkallja a 2G-s előfizetőket arra, hogy 3G-re váltsanak? A szolgáltatók főképp a jelenleginél sokkal gyorsabb adatátvitel vonzerejében bíznak. A másodpercenként 200 kilobites teljesítménye miatt 2,5 G-nek becézett, de persze még második generációs EDGE technológiát használó előfizetők például 40 százalékkal nagyobb adatforgalmat bonyolítanak le, mint a hagyományos GPRS-t használó társaik. Hajnal úgy kalkulál, hogy a 384 kilobit teljesítményre képes 3G-felhasználók esetében (az EDGE-előfizetőkhöz képest) megduplázódik majd az adatforgalom. Miközben mind a T-Mobile, mind a Pannon EDGE-hálózata eléri országosan a 60 százalékos lefedettséget, és azt igény szerint bővítik a 3G hálózattal együtt, a szolgáltatók már a 3G szupergyors mobilinternetet, az úgynevezett HSDPA-t (High Speed Downlink Packet Access - nagy sebességű letöltés csomagkapcsolt hozzáféréssel) próbálgatják. Ezzel akár másodpercenként 1 megabites letöltési sebességet is elérhetnek majd a felhasználók, amivel pár másodpercre csökkenhet egy átlagos zeneszám letöltésének ideje. A HSDPA mobiltelefonnal vagy egyéb mobileszközzel nyújt majd gyors internetezési, e-mailezési lehetőséget. A T-Mobile azt ígéri, hogy sikeres tesztek és persze megfelelő eszközök - HSDPA-mobiltelefonok, kártyatelefonok - piacra kerülése esetén 2006 első felében teljes 3G-hálózatán megkezdi e szupergyors szisztéma kiépítését. Azt is kutatják, hogy a szórakoztató multimédiás szolgáltatásokban milyen tartalmakra fogékonyak a felhasználók: játékokat akarnak, zenét töltögetni, videózni vagy éppen élőben nézni mondjuk Robbie Williams koncertjét.
Amilyen nehéz belőni a felhasználói igényeket, olyan bizonytalanok a szükséges beruházásokra vonatkozó becslések is. Talán csak az biztos, hogy a szolgáltatáshoz kétszer-háromszor annyi antennára van szükség, mint a 2G-rendszerhez. Mindenesetre a T-Mobile-nál, amely évente általában 20-30 milliárd forintot költ beruházásra, meglehetősen széles sávban határozták meg a várható ráfordításokat: a következő öt-tíz évben összesen 1 milliárd euróra becsülik a cégnél a 3G kiépítésének költségeit. A Pannonnál úgy kalkulálnak, hogy a befektetések, a 2G-hez hasonlóan, négy-öt év alatt térülhetnek meg.
Az új rendszer gyors terjedéséhez fűzött reményeiket a szolgáltatók egyebek közt arra alapozzák, hogy a magyar fogyasztók az európai átlagmobilosnál gyakrabban, átlagosan másfél évente cserélnek telefont. És persze a mobilcégek amiatt sem szomorkodnak, hogy a magyar háztartásoknak - a nyugat-európai 70-80 százalékkal szemben - csupán a 18 százalékában van vezetékes internetkapcsolat. Sokan emlékeznek még rá, milyen nagy szerepe volt másfél évtizede a vezetékes telefonvonalak kis számának a mobilok robbanásszerű elterjedésében. Igaz, akkoriban a hiány volt a fő mozgatórugó, ma viszont az internet nélkül élők nagy részének vagy igénye, vagy pénze nincs az otthoni netezésre.
VITÉZ F. IBOLYA
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Zebra és bölény után újabb egzotikus állatok tűntek fel a birtokon, amit egy szakaszon már földsánccal is elkerítettek a kíváncsiskodók elől.