A kaviár forgalmát tiltó döntést 2006 január 3-án hozta meg a veszélyeztetett fajok kereskedelmét szabályozó nemzetközi konvenció (CITES - Convention on International Trade in Endangered Species) svájci székhelyű szervezete.

A kaviár világkereskedelmének értéke megközelíti az évi 100 millió dollárt. A tilalom megszegőit súlyos kereskedelmi szankciók sújtják. A tiltás csak a szabadon élő tokhal ikrájára vonatkozik, a tenyésztett halakból származó kaviárral továbbra is szabad kereskedni, de az kevésbé becses áru.

A CITES minden évben megkérdezi a kaviár termelő országokat, hogy a következő évben hány tonna veszélyeztetett halat szándékoznak kifogni. 2004-ben a konvenció 169 tagállama megszigorította a szabályokat, miután 30 százalékkal csökkent a vadon élő tokhalak állománya. A tokhalat exportáló országok (Oroszország, Irán, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Türkmenisztán, Bulgária, Románia, Szerbia-Montenegró és Ukrajna) 2006-ra az előző éveknél kisebb kvótákat javasoltak, de a CITES határozata szerint ezek indokolása nem állta ki a próbát.

A CITES szakértői leginkább az orvhalászat miatti károk figyelmen kívül hagyását kifogásolták. A tavalyi évre 71 tonna kaviár eladását engedélyezték, de emellett nem elhanyagolható a csempészet. A vadállományt figyelő "Traffic" hálózat jelentése szerint az Európai Unió vámosai 5 év alatt 12 tonna csempészkaviárt fogtak el.

Ha a termelők kiegészítik a benyújtott hézagos információkat, szó lehet a fenntartható szinten folytatott kereskedelemről. A megkérdezett kiskereskedők egyelőre remélik, hogy még készleteik kiapadása előtt megszületik az egyezség a 2006-os kvótákról - írta a New Scientist című angol tudományos folyóirat.