A válaszadók szerint az új kormány jelentősen csökkentheti a hiányt első teljes évében, de a várakozások szerint ez csak arra  elég, hogy Magyarország 2013-ban, a tervezetthez képest három éves késéssel vezethesse be az eurót.
   
A megkérdezettek valószínűbbnek tartják, hogy a jegybank következő lépése kamatcsökkentés lesz.   Hozzátették, hogy eltekintve a jelentős piaci kockázatoktól az inflációs kilátások akár a jegybanki kamat további leszállítását is megengednék.
   
Az elemzői konszenzus szerint az áfa felső kulcs csökkentésének köszönhetően januárban tovább lassul az éves infláció, a decemberi 3,3 százalékról 2,4 százalékra, majd az év utolsó hónapjára 2 százalékra csökkenhet.
   
Bár jövőre az áfa-kulcs csökkentésének hatása eltűnik az indexből, az infláció mégis az MNB és a kormány 3 százalékos középtávú célja alatt maradhat: éves átlagban 2,95 százalék a konszenzus, jövő decemberre 2,7 százalék.
   
Az elemzők hangsúlyozzák azonban, hogy ha a nemzetközi befektetői hangulat jelentősen romlik, akkor kamatemelésre kell számítani, ennek időpontja azonban előre nem látható.
   
Az elemzők szerint a következő év gazdasági folyamatainak előrejelzését jelentősen bizonytalanná teszik a választások.
   
Az Európai Bizottság a múlt héten szeptemberig adott időt arra, hogy Magyarország részletezze tervét az euró 2010-es bevezetésére, beleértve az államháztartási hiány csökkentésének módját - emlékeztetnek.
   
Az idei hiányt illetően nem változott az elemzőknek az a várakozása, hogy a nyugdíjreform költségei nélkül számított eredményszemléletű deficit elérheti a GDP 7,9 százalékát, tehát jelentősen magasabb lesz a tavaly felfelé módosított 6,1 százalékos célnál.