HVG

Nem jellemző, hogy egy országban a jelentős növekedéssel egy időben csökkenjen az infláció. Márpedig - ha hinni lehet a gazdaságkutató intézetek túlnyomó többségének - Magyarországon ez lesz a helyzet 2006-ban. "A legnagyobb felvevőpiacnak számító német gazdaság alig növekszik, a magyar export azonban új, részben Európán kívüli piacokat meghódítva bővül" - magyarázta a múlt év végén, négy magyar gazdaságkutató intézet bevonásával tartott konferencián Palócz Éva, a Kopint-Datorg Rt. tudományos vezérigazgató-helyettese.

HVG

A gazdaság e két mutatója már 2005-ben kedvezőbben alakult, mint ahogyan a kutatók 2004 decemberében prognosztizálták. A növekedést akkor a jegybank és a kutatóintézetek 3,7-4 százalék körülire becsülték, most viszont inkább úgy tűnik, 4,2 körül alakul - igaz, ebből néhány tized százalékpont az elszámolás EU által előírt módszertani változásainak köszönhető. Az inflációt a jóslatok 4,4-4,8 százalékra tették, míg a tényleges - februárban nyilvánosságra kerülő - 2005-ös árindex mai tudásunk szerint nem haladja majd meg a 3,7 százalékot.

A gazdaság egészséges növekedését jelző mutatók azonban baljós jelekkel párosulnak. Valamennyi elemző egyetért abban, hogy a folyó fizetési mérleg és az államháztartás magas hiányával küzdő gazdaság olyan növekedési pályán áll, mely nem sokáig tartható fenn. Jellemző módon éppen az ikerdeficitre vonatkozó prognózisok térnek el egymástól a leginkább: a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 6,8-7,9 százalékára rúg, az államháztartás deficitje 5,5-8,8 százalék közt szóródik. Utóbbi számítása körül rengeteg a statisztikai bizonytalanság: az unió statisztikai hivatala, az Eurostat engedélyezte, hogy a magán-nyugdíjpénztári rendszer bevezetése miatt a tébéből kieső összeg ne növelje a hiányt, viszont a Gripen vadászrepülőgépek beszerzése annak ellenére a rendszerbe állításkori - vagyis a 2006-os és 2007-es - mérleget rontja, hogy a teljes vételárat csak tíz év alatt kell kifizetni. Ennél is bonyolultabb az autópálya-építések finanszírozásának kérdése: az Eurostat - mint ismeretes - 2005-ben nem fogadta el, hogy az Állami Autópálya-kezelő Rt.-nek átadott beruházás ne terhelje az államháztartást.

A legveszélyesebb pályát jelző jegybank (melynek elemzői szerint a folyó fizetési mérleg hiánya 2006-ban eléri a GDP 9,1 százalékát) - monetáris politikát alakító intézmény lévén - azzal a feltételezéssel készíti prognózisait, hogy a gazdaság főbb mutatói (a költségvetés hiánya, az árfolyam és a kamatok) egész évben változatlanok maradnak. Ez persze aligha lesz így: a következő kormánynak - értenek egyet a jegybankkal a kutatók - az ikerdeficit mérséklése érdekében bokros teendői lesznek. "Mindkét nagy párt szakértői pontosan tudják, hogy az államháztartás egészségtelen hiánya miatt azonnali kiigazításra, hosszabb távon pedig többek közt az egészségügyet és az önkormányzati finanszírozást érintő strukturális reformokra van szükség" - magyarázta a HVG-nek Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke.

A szakértők azzal nem számolnak, hogy a pénzügyi helyzet a választásokig válságosra fordulna, bár Palócz Éva szerint "a 2006-os költségvetés ismeretében feltétlenül nagyobb a kockázat ma, mint fél éve volt". A HVG által ugyancsak megkérdezett Belyó Pál Ecostat-igazgató a következő fél évben óvatos kamatcsökkentésre is számít, szerinte ugyanis a forint stabil, a külföldi befektetők pedig bíznak a magyar gazdaságban. Vértes úgy véli, a pénzpiaci szereplők már régen felkészültek arra, hogy csak a választások után számíthatnak korrekcióra. A közgazdász éppen ezért azt sem várja, hogy az amerikai hitelminősítő Moody's vagy a Standard and Poor's a londoni Fitch Ratingset követve rontana Magyarország besorolásán, legfeljebb e lehetséges következményre figyelmeztetve negatív kilátással címkézik meg az értékelést.

ANTAL ANDRÁS