Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A február 7-9. között készített, több mint 30 feltörekvő piaci elemzőt megkérdező felmérés szerint Szlovénia már jövőre bevezetheti az unió közös pénzét, Észtország és Litvánia is követheti, bár utóbbinak még meg kell küzdenie a jelenleg még magas inflációval. Lettország, Ciprus és Málta várhatóan a "második körben" lesz az euróövezet tagja; Szlovákia csatlakozását 2009-re várják, bár egy baloldali győzelem az idei választásokon egy-két évvel hátráltathatja ennek időpontját.Távolabbinak tűnik az euró a 2004 májusában EU-taggá lett három legnagyobb ország számára. A Cseh Köztársaság a vélekedések szerint 2010-ben térhet át a közös pénz használatára, két évvel később követheti a sorban Magyarország és Lengyelország.A belépések időpontjainak átlagos előrejelzése az eddigi utolsó, tavaly novemberi időpont óta nem változott. A többiekkel ellentétben a cseheknek, lengyeleknek és magyaroknak még rögzíteniük kell valutáikat az ERM-II rendszerében, majd legalább két évet kell eltölteniük ott. Többet kell munkálkodniuk az eurózóna makrogazdasági előírásainak teljesítése érdekében is; ezek általában népszerűtlen reformok bevezetését jelentik.Csehországban a reformok lendülete nagyban függ a júniusi választások kimenetelétől. A valószínűbbnek tartott jobboldali győzelem az euróövezet felé törekvés kisebb fontosságát jelentheti - állítja a Ceska Sporitelna elemzője. Ha azonban a baloldali CSSD megtartja a hatalmat, felgyorsulhat a közeledés, és akár még az év vége előtt sor kerülhet az ERM-II csatlakozásra. A legvalószínűbbnek tartott forgatókönyv azonban 2008-as belépést jelez előre Csehország, 2009-es csatlakozást Lengyelország, és 2010-es ERM-II tagságot Magyarország számára. A múlt ősszel hatalomra került lengyel kormány számára nem elsődleges fontosságú az euróövezeti tagság; fontosabbnak tartják a gazdasági megfelelést, mint a belépés időpontját. Ez magyarázza, hogy az elemzők immár csak 2012-es belépéssel számolnak. Magyarország áprilisban választ, és az új kormánynak nehéz feladata lesz az államháztartási hiány lefaragása, az elemzők szerint. A 2010-es euróbevezetéshez 2008-ra 3 százalékra kellene mérsékelni ezt az adatot. "Erre sem a képesség, sem az akarat nem látszik" - véli a Credit Suisse elemzője. A kötvénypiaci hozamok eltérései is azt sugallják, Magyarország elmarad a régiótól a konvergencia-kritériumok teljesítésében. A felmérés szerint Magyarország 2010-ben, Lengyelország 2009-ben, Csehország 2008-ban, Szlovákia pedig 2007-ben teljesítheti az EU deficit-előírásait. A gyakran fájdalmas piaci reformok, amelyek Szlovákiát alkalmassá tették az euró közeli bevezetésére erodálták a jobbközép kormány lakossági támogatását; a júniusi választásokon így hatalomra kerülhet a Smer és a HZDS; e pártok kormányzása alatt pedig nem az eredetileg tervezett 2009 lesz a belépés dátuma. Az EU-belépés ugyanakkor eddig sikertörténet Szlovákia számára; rengeteg közvetlen külföldi beruházás érkezett az országba, teret nyert az erőteljes gazdasági növekedés, így az elemzők szerint aligha valószínű, hogy a Smer e trenddel szemben indulna el.Jelenleg egyedül Szlovénia képes teljesíteni az összes maastrichti kritériumot. Az EU legkisebb állama, Málta számára az infláció, Ciprusnak a költségvetési deficit jelent problémát. A gyorsan növekvő balti államok - Észtország, Litvánia és Lettország - számára is az infláció jelenti legnagyobb nehézséget; a decemberi infláció Lettországban 7,1 százalék, Észtországban 3,6 százalék, Litániában 3,0 százalék volt, miközben az EU 25 tagállamának összességében mindössze 2,1 százalék lett. Mindazonáltal a Reuters-felmérés átlaga az euró eredetileg tervbe vett bevezetését valószínűsíti ezekben az országokban.
