A világ legnagyobb hitelminősítőjének londoni közleménye szerint a hosszú futamú kötelezettségek besorolása az eddigi elsőrendű "A mínusz"-ról "BBB plusz"-ra változik; a rövid távú "A-2"-es besorolást a cég megerősítette. Az osztályzat kilátása változatlanul további leminősítést valószínűsítő negatív.

Gyengült a forint a bankközi devizapiacon arra a csütörtökön 14 óra után bejelentett hírre, hogy a Standard and Poor,s nemzetközi hitelminősítő intézet rontott az ország hitelbesorolásán. A bejelentés előtt az eurót 269,75/85 forinton jegyezték, utána 272,30/40 forintig emelkedett az uniós valuta jegyzése. Az állampapírok piacán 20 bázisponttal ugrottak fel a hozamok.

Kai Stukenbrock, az S&P térségi elemzője azt mondta: a mostani és a fél évvel ezelőtti költségvetési pályát összehasonlítva a jelenlegi költségvetési összkép rosszabb, a kormány által összeállított nagyarányú konszolidációs program ellenére is. "Továbbra is nagyon gyorsan növekvő adósságterhet látunk (...) és azzal számolunk, hogy az államadósság 2009-re (a GDP) 74 százalékára emelkedik a 2005 végi 62 százalékról", tette hozzá. Stukenbrock szerint ha ebben nem történik egyértelmű javulás, az további lefelé irányuló nyomást fog gyakorolni a magyar besorolásra.

Arra a felvetésre, hogy a költségvetési intézkedési terv bejelentése után londoni feltörekvő piaci elemzők bizonyos türelmi időt jósoltak Magyarországnak a hitelminősítők részéről, az S&P elemzője az MTI-nek azt mondta: nem arról van szó, hogy a Standard & Poor's olyan elégtelennek tartaná a csomagot, ami leminősítést indokolna. Valójában "nehezen lehetne találni még egy olyan szuverén adóst a térségben, amelyik ilyen méretű konszolidációs tervet terjesztett volna elő".

Ugyanakkor kiderült: a költségvetési helyzet "sokkal-sokkal rosszabb annál, amit a kormány eddig elismert". A kormány még tavaly év végén is 6,1 százalékra várta az idei hiányt, most pedig azt mondja, hogy intézkedés nélkül 11 százalék lenne a deficit. Ez "egyedül az idén (a GDP-érték) csaknem 5 százalékának megfelelő romlás", a konszolidációs csomag tartalma azonban valamivel kevesebb, mint a GDP 5 százaléka, vagyis a csomagot teljes mértékben ellensúlyozza a költségvetési helyzet romlásának mértéke, így "a nettó hatás negatív" – mondta Stukenbrock.

Az S&P a leminősítéshez fűzött elemzésében azt jósolta, hogy az államháztartási hiány - amelybe a cég belevette a nyugdíjreform és az autópálya-építések szerinte 2,5 százalékos GDP-arányos költségeit - még 2009-ben is a hazai össztermék 6,8 százaléka lesz, az általa 2006-ra várt 11,0 százalék után.

Az indoklás szerint a leminősítés tükrözi a magyarországi közfinanszírozási rendszer helyzetének folytatódó romlását, amelyet a nagyon magas államháztartási hiány és a gyorsan növekvő államadósság is bizonyít. A költségvetési hiány hozzájárul a folyamatosan magas folyómérleg-deficithez is, és e kettő elegye a makrogazdasági stabilitást veszélyezteti – áll a jelentésben, amely szerint a magas hiányok gyakorlatilag nem teszik lehetővé Magyarország 2014 előtti euróövezeti csatlakozását.

A Standard & Poor's január 26-án rontotta leminősítést valószínűsítő negatívra az addigi stabilról a magyar szuverén devizaadósi osztályzat kilátását. A januári kilátásrontáshoz fűzött elemzés egyébként még valamivel derűlátóbb volt, mint a csütörtöki visszaminősítés indoklása. Annak idején az S&P 2009-re még 5,5 százalékos államháztartási hiányt és 69 százalékos államadósságot jósolt a csütörtöki leminősítési indoklásban arra az évre jósolt 6,8, illetve 74 százalékos szintek helyett.

A hitelminősítői gyakorlatban a csütörtöki magyar osztályzatrontás meglehetősen gyorsan követte a kilátás januári rontását. A Fitch a decemberi visszaminősítés előtt több mint két évig negatív kilátást tartott érvényben a magyar adósosztályzatra, és az egyes kilátás-módosítások átlagos kifutási ideje egy-másfél év.

Barcza György, az ING Bank elemzője úgy fogalmazott: "ez egy elég szigorú üzenet" a kormány számára. Kiemelte hogy a Standard & Poor's indoklásában külön szerepel az a megállapítás, hogy a minősítő intézet nem fogadja el az Eurostat megközelítését, amely a PPP programokat nem számítja be az államadósságba.

Vojnits Tamás, az OTP Bank elemzési főosztályának vezetője azt is figyelemre méltónak nevezte, hogy a Standard & Poor's megnevezte, a negatív kilátás megszüntetésének feltételét, azt, hogy jelentős szerkezeti lépések történjenek, mert csak így lehet megállítani Magyarország eladósodási folyamatát.

Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője azt emelte ki, hogy bár a piac számított arra, hogy hamarosan megtörténik a leminősítés, az időzítés mégis meglepte a piacot, hiszen a minősítő intézet legutóbbi tájékoztatásából még az derült ki, hogy őszig várnak a helyzet megítélésével.

A Dresdner Bank londoni befektetési részlegének (DrKW) csütörtöki kommentárja szerint a leminősítés időzítése "sokkhatásként" értékelhető, mindazonáltal széles körű a konszenzus abban, hogy a költségvetési helyzet romlik, és abban is, hogy a kormányzati csomag – jóllehet abszolút értelemben jelentős – nem ókezeli megfelelően a problémát. A DrKW szerint a leminősítés után sokkal nagyobb a valószínűsége egy akár 0,75 százalékpontos jegybanki kamatemelésnek még ebben a hónapban, főleg akkor, ha az osztályzatrontást tartós forintgyengülés követi, bár az MNB "nyilván el akarja kerülni annak látszatát, hogy pánikban van".

Az S&P csütörtökön a magyar szuverén adósosztályzat rontásával egy időben két magyar bank, a K&H és a CIB osztályzatait "A mínusz/pi"-ról "BBB/pi"-ra rontotta. A "pi" (public information) besorolás az S&P néhány éve meghonosított terméke, amely a befektetői keresletre válaszul az általános minősítői eljárásnál gyorsabban, viszont a szokásos pénzintézeti mélyelemzés mellőzésével, az osztályozott cégről szabadon hozzáférhető adatok, illetve a vezetéssel megejtett gyorsinterjúk alapján készül.

A múltat tükrözi a hitelminősítő leminősítése - jelentette ki Veres János pénzügyminiszter. Véleménye szerint a kormány által a múlt kedden közölt intézkedések meghozzák azt a hatást, amellyel a kívánt közeli egyensúly jöjjön létre Magyarországon. Veres János a leminősítést azzal magyarázta, hogy a kormány a korábban várt 4,7 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt 8 százalékára módosította.

A pénzügyminiszter nem tartja reálisnak a hitelminősítő intézet által becsült államháztartási hiányra vonatkozó adatokat. Az intézet szerint a magyar államháztartási hiány az idén eléri a GDP 11 százalékát, 2009-ben pedig 6,8 százalék lesz. A jelenlegi költségvetési pálya mentén a bruttó államadósság 2009-ig a GDP 74 százalékára nő az idei 60 százalékról.

A pénzügyminiszter szerint a külső elemzők nem ismerik kellő mélységben a kormánynak az egyensúly javítását célzó programját. "Amikor az értékelés történt, nem ismerhették a benyújtott javaslatokat" - fogalmazott Veres János.

A miniszter arra számít, hogy ha ismertté válnak a javaslatcsomag részletei, és feldolgozzák az elemzők, akkor megváltozik a negatív kilátás. Veres János véleménye szerint egy ilyen irányú, tartalmú és mélységű átalakítás bizonyosan elégséges ahhoz, hogy másfajta irányú változásokat indítson el Magyarországon.

"A kormány nem egyszeri kiigazításról döntött, (...) ez egy olyan átalakítás kezdete, amely tartósan biztosítja, hogy hatékonyabban, olcsóbban működő állam legyen Magyarországon" - mondta a szaktárca vezetője.

Veres János közölte: vita van a külső elemzők és a magyar kormány között. Az elemzők a mutatók alapján azt várják, hogy ne csak az államháztartás, az államizgatatás, az egészségügy, az oktatás területén történjenek radikális átalakítások, hanem hogy a nyugdíjakhoz, a szociális transzferekhez is nyúljon hozzá a kormány. Ezeken pedig nem kíván változtatni a kabinet - tette hozzá. "A kormány döntött arról, hogy nem csökkenti a nyugdíjat és a családi pótlékot" - szögezte le Veres János.

Kérdésre válaszolva a pénzügyminiszter azt közölte, folytattak tárgyalásokat más hitelminősítő intézetekkel, de ezektől egyelőre nem kapott reakciót a kormány. Veres közölte, hogy az egyensúlystabilizáló programra az EU pozitívan reagált, és bátornak minősítette a magyar kormányt.