szerző:
Kulcsár Hajnal (hvg.hu)

Pengő, milpengő, billpengő (a milpengő milliószorosa), számolták pénzüket az emberek a második világháborút követően. Közvetlenül a forint születése előtt elkészült a milliárd billpengő is, amelynek értéke 10 a 21-en, ezt a bankjegyet azonban már nem bocsátották forgalomba, mert új pénzrendszer váltotta fel a pengőt. Az idén hatvanéves forint életútjáról készítettünk rövid áttekintést, képekkel illusztrálva.

Hatvan évvel ezelőtt, 1946. augusztus 1-jén lehetett először forinttal fizetni, 1 kilogramm gyümölcsért például 50 fillért kértek a piacon. Mennyivel könnyebb volt így vásárolni, mint akár csak egy nappal azelőtt, amikor egy kosárnyi pénz kellett ahhoz, hogy kerüljön valami a bevásárlókosárba. A második világháború után, 1945–46-ban ugyanis az árak sokkszerűen emelkedtek, beköszöntött a millpengők és billpengők korszaka; a bérek nem tudtak lépést tartani az árakkal. A megfékezhetetlennek látszó inflációt csak egy új nemzeti valuta bevezetésével lehetett megállítani.

Az első bankjegyek és érmék.
Múltidéző galéria. Kattintson!
A pengőt felváltó új fizetőeszköz neve hosszas vitákat váltott ki; végül a magyar történelemben már használt és meglehetősen stabilnak mondható, Károly Róbert király által vert aranyforint nevét választották, ezzel is utalva az értékállóságra. Aranyalapú valutaként határozták ugyanis meg, egy kilogramm színarany 13 200 forintnak felelt meg. Az első bankjegyek a kor politikai hangulatát és bizonyos mértékig a pengő stílusát tükrözték, a portrék ekkor még munkást és munkásnőt ábrázoltak, később a magyar függetlenségi harcok történelmi alakjai jelentek meg a  fizetőeszközön. A bankjegyek címletei és megjelenésük sokáig változatlanul maradt; jóval később, 1983-ban jelent meg az ezerforintos bankó, majd a rendszerváltozáskor, 1990 nyarán már ötezerforintossal is fizethettünk.

Portrék és bankók

A 90-es évek elején egy új bankjegysorozat bevezetéséről döntöttek. Erre többek között azért is szükség volt, mert a régebbi címleteket az új sokszorosítási technikákkal - színes fénymásoklók, nyomtatók, szkenerek - már könnyen hamisítani lehetett. A gyors elhasználódás, és az akkor már korszerűtlennek számító nyomtatási technika is a megújítás mellett szólt. Az ekkor kibocsátott bankók elő- és hátoldalukat az eddigieknél jobban uralta a finom rajzolású, az akadémikus látásmódott tükröző portré és a kép.

A szereplők jórészt változtak – Rákóczi és Széchenyi kivételével – a korábbi sorhoz képest: a mai bankjegyek előoldalán történelmünk olyan kiemelkedő személyiségei láthatók, akik a magyar pénzkibocsátás történetében jelentős szerepet játszottak,  a bankjegyek hátoldalán pedig e személyek életéhez kapcsolódó helyszín ábrázolása jelenik meg. Mindemellett jelentős szakmai sikernek számít, hogy számos, a mai kor legmagasabb követelményeinek megfelelő biztonsági elem is beépült a bankjegyekbe, úgy, hogy ez nem csorbította a bankjegyek művészi értékét.

Színes- és nemesfémek

Az érméket, forgalmi pénzeket 1967. december 31-ig a Pénzügyminisztérium bocsátotta ki, csak ezt követően került a kibocsátás joga a Magyar Nemzeti Bankhoz. A pénzérmék egy kivételtől eltekintve színesfém ötvözetekből készültek, illetve készülnek. Nemesfémből a forintrendszerben csupán az 1946. és 1947. évi, Kossuth portréját ábrázoló ötforintos érmék készültek. A ma forgalomban lévő érmesorozatot 1993-ban bocsátották ki, a 100 forintos érme kivételével, amely 1996-ban került forgalomba.

Résen vagyunk! (Oldaltörés)

A hamisítások gyakoriságának előfordulása leginkább talán az adott kor technikai fejlettségétől függ. A forint születését követő több mint négy évtizedben ilyen szempontból nyugodt éveket élhettek át a bankjegyek biztonságáért felelős szakemberek, ugyanúgy, mint a pénzt használó egyszerű ember. Ebben az időben a bankjegyek tervezése elsősorban grafikai, művészi feladat volt. A különleges összetételű – a textiliparban is használatos növényi rostokból álló – optikai fehérítőmentes, esetleg látható jelzőrostokat tartalmazó papírra metszet-mélynyomtatással készült, kézzel is tapintható rajzolatokat tartalmazó bankjegyek  - ilyen volt a 10, 20, 50 és 100 forintos - évtizedeken keresztül állták a versenyt a hamisításokkal szemben. 

Forgalomban az új ezresek - a régi is jó
A Magyar Nemzeti Bank április 10-én új biztonsági elemekkel ellátott ezerforintosokat bocsátott ki; a bankjegyen csak az előoldal változott. Vörösréz színű, hologram hatású fémcsíkkal gazdagodott, amelynek felületén a rátekintés szögétől függően, ismétlődő elemként a Magyar Köztársaság címere, az MNB felirat vagy az 1000 értékjelzés látható. Középen, a rátekintés szögétől függően gyöngyház színű, irizáló sáv látható. A jegybank szerint az új biztonsági elemek megkönnyítik a bankjegyek azonosítását. Eddig csak elvétve találkozhattunk az új bankjegyekkel, mivel a jegybank csak korlátozott mértékben és meghatározott ügyfélkör számára adott ki új bankókat. Július közepétől azonban megkezdték az új ezerforintosok teljes körű forgalmazását. A korábban kibocsátott 1000 forintos bankjegyek továbbra is forgalomban maradnak.
Ezt a nyugalmat zavarták meg az irodai sokszorosító eszközök, amelyek megjelenése új kihívások elé állította a bankjegyek gyártóit, illetve kibocsátóit. Így a korábbiakban feleslegesnek vagy elképzelhetetlennek tartott anyagok, mint például a fluoreszkáló sorszámok - a régi ezerforintost látták el ilyenekkel - , vagy a papírban korábban testidegennek minősített biztonsági szál - a régi ötezresen láthattunk ilyet - megjelenése az egyik legfontosabb védekezések egyike volt.

A bankjegyek tervezése során továbbá hangsúlyossá váltak a művészi munkát kiegészítő, a hamisítás elleni védelmet vagy az automaták, pénzfeldolgozó gépek általi azonosíthatóságot biztosító mérnöki tevékenységek. Nem volt már könnyű dolga a grafikus-művésznek sem, a különböző biztosági elemket úgy kellett elhelyezni a papírpénzeken, hogy közben ne bomoljon meg a képi egyensúly.

A technika fejlődését követve a napjainkban forgalomba kerülő bankjegyek előreláthatóan már nem évtizedekre készülnek, sőt hosszabb-rövidebb életük során akár többször is frissítésre szorulhatnak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) állítása szerint a jelenleg forgalomban lévő 1997-től kibocsátott bankjegysorozat biztonsági elemeit tekintve nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét. A papírban fluoreszkáló színes jelzőrostok, a bankjegyre nyomtatott személy képét ábrázoló árnyalatos vízjelkép, valamint mikro-írással is ellátott biztonsági szál található, a legtöbb címlet papírját pedig hologram fólia is védi. Gazdag a nyomdai úton kialakított biztonsági elemek listája is. Rejtett kép, illeszkedőjel, többféle ultraibolya vagy infravörös tartományban vizsgálható, színváltó vagy irizáló nyomatok nehezítik a hamisítást, illetve teszik lehetővé a valódiság megállapítását.

Forint helyett euró (Oldaltörés)

© Magyar Nemzeti Bank
A rendszerváltozás új korszakot hozott a forint számára, végre elindulhatott a piacgazdasági-pénzzé válás útján. Az elején infláció jellemezte pályafutását, hiszen az elmúlt rendszerben  mesterségesen alacsonyan tartott árak korántsem tükrözték a valóságot, és eljött korrekció ideje, ami áremelkedéssel járt. A piacgazdasági mechanizmusok kialakulása közben egy kis időre megingott a bizalom a forintban, a kilencvenes évek elején az emberek szívesebben tartották megtakarításaikat devizában, elsősorban dollárban, német márkában. Az évtized második felétől azonban ez fokozatosan megszűnt, a forintba vetett bizalom egyre erősödött, míg 2001-ben elérkezett az ideje a teljes konvertibilitás deklarálásának. A konvertibilis forint mára elérte az árstabilitást, ezzel jelezvén teljes nagykorúságát. Utódját is ismerjük, az eurót, csak éppen azt nem tudjuk, pontosan mikor váltja fel megszokott pénzünket az európai közös valuta.

Mennyire akarjuk az eurót?

A megkérdezettek 50 százaléka úgy vélekedik, hogy az euró bevezetése kedvező hatással lesz majd az életére, s csak 29 százalék azok aránya, akik kedvezőtlen következményektől tartanak - állítja az Eurobarométer legfrissebb elemzése.  A fennmaradó 21 százalék nem tudta megítélni, milyen következménnyekkel jár majd az egységes valuta bevezetése. Az euróra való átállás időpontjáról is igencsak megoszlanak a vélemények. A magyarok 20,9 százaléka 2011-2012-őt tartja valószínűnek, 51 százalékuk 2009-2010-et jelölte meg, míg 6,7 százalékuk úgy gondolja, hogy már 2008-ban lecseréljük a forintot.

A magyarok európesszimizmusa nyomokban sem lelhető fel a többi újonnan csatlakozott tagállamban. Észt- és Lettországban, Cipruson, Máltán, Litvániában, Szlovákiában, illetve Szlovéniában egyaránt 80 százalék feletti azok aránya, akik szerint legkésőbb 2010 végére az euró lesz a fizetőeszköz.

Nem félünk viszont a nemzeti identitás jelentős részének elvesztésétől az euró bevezetésének eredményeként. A felmérés szerint alig 17 százalék azoknak az aránya, akik szerint az önálló valuta feladása a nemzeti tudat csökkenésével jár. 

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A kommunista, aki képzelt riportot készített egy amerikai popfesztiválról

A kommunista, aki képzelt riportot készített egy amerikai popfesztiválról

Most számolják újra a győri szavazatokat

Most számolják újra a győri szavazatokat

A Sky elindít egy fizetős hírcsatornát, amin egy szó sem fog esni a Brexitről

A Sky elindít egy fizetős hírcsatornát, amin egy szó sem fog esni a Brexitről

Egy fotó, amely ad némi okot az optimizmusra: Fahidi Éva és Bálint gazda egy képen

Egy fotó, amely ad némi okot az optimizmusra: Fahidi Éva és Bálint gazda egy képen

Lackner Csaba felfüggesztette MSZP-tagságát

Lackner Csaba felfüggesztette MSZP-tagságát

Agüero autóbalesetet szenvedett

Agüero autóbalesetet szenvedett