Rohamrendőr munkában. Csökken a vonzóerő © AP

A Magyar Turizmus Zrt. valamennyi külképviselete naponta jelentést küld haza arról, hogy az adott országban milyen visszhangja van a budapesti eseményeknek, s hogy az érdeklődő telefonok alapján érzékelhető-e a bizalom megingása a magyarországi turisztikai célpontok iránt.

Somogyi Zoltán turisztikai szakállamtitkár (Önkormányzati és Településfejlesztési Minisztérium) az euractiv.hu érdeklődésére elmondta, hogy az első napokban szinte valamennyi, az idegenforgalom miatt számunkra fontos országban vezető hír volt a budapesti zavargásokról szóló információ. A thaiföldi puccs aztán lejjebb szorította a magyar események hírét a prioritási listán, de természetesen a budapesti helyzet normalizálódásával szűnhet meg az ország számára nem túl jó propagandát jelentő publicitás.

„Egyelőre közvetlen hatást nem érzékelünk az idegenforgalomban, sőt a külföldi kirendeltségekre telefonálók sem a közbiztonsági helyzetről érdeklődnek, hanem hagyományos, technikai jellegű kérdéseket tesznek fel, például a repülőjáratokról” – mondja az államtitkár.

Természetesen belső, hazai felmérések is készülnek és itt már érzékelni lehet a következményeket: egyedi lemondások történtek, illetőleg az orosz partnereknél csoportok is visszamondtak korábban lekötött utakat. (Ez nyilvánvalóan annak egyenes következménye, hogy a Magyar Televízió székházának hétfő éjszakai ostromakor a közelben lévő Szovjet Hősi Emlékművet is megrongálták.)

A magyar turizmus valamennyi képviselőjét tömörítő Országos Idegenforgalmi Bizottság csütörtökön nyilatkozatot tett közzé, amelyben felkéri a rendbontásokban részt vevőket a cselekmények beszüntetésére, a politikai pártokat pedig arra, hogy tagságukat tartsák távol a rendbontásoktól.

A Magyar Szálloda Szövetség is aggódik. Az iparágban ugyanis az a tapasztalat, hogy egy-egy térség idegenforgalmát tartósan befolyásoló események hatására már megkezdett beruházásokat is inkább leállítanak, mert a piaci helyzet megváltozása keresztülhúzza a befektetők korábbi számításait. Ha a következmények ilyen szintet érnek el, az Magyarország számára óriási veszteséget jelentene, hiszen az idegenforgalom 400 ezer embert foglalkoztat, s a GDP 8,5 százalékát adja.

Ráadásul a most készülő második nemzeti fejlesztési terv a regionális felzárkóztatásban is kiemelt szerepet szán a szálláshelyek bővítésének, amihez az ország komoly uniós forrásokat szeretne igénybe venni.

euractiv.hu