Az ÁSZ kritikaként megfogalmazta, hogy a pályázatok kiválasztási folyamatában nem vizsgálták a projekteknek a célok teljesülésére gyakorolt hatását. Példaként említik, hogy ennek eredményeként az eddig is a legfejlettebb Közép-Magyarországi régió részesült a legnagyobb arányban a támogatásokból, ami rontotta a területi kiegyenlítődést.

A pénzügyi teljesítés felgyorsítása mellett a támogatások hatékonysági szempontjai háttérbe szorultak – jegyzik meg, hozzátéve, hogy nem vizsgálták a projektek hatékonysági illeszkedését a tervezett forrásfelhasználáshoz.

A pályázatok kiválasztása az időszükséglet tekintetében nem volt megfelelő a számvevők szerint, mivel az időszükséglet az operatív programok esetében meghaladta az előírt intervallumot.

Az ÁSZ szerint kockázatot jelentett, hogy a források várható kifizetésének tervezésére nem egységes módszertant használtak. Emiatt a felhasználási szabály miatt a 2006-ra kifizetni szükséges 8 százalékot a programok várhatóan teljesíteni fogják, ugyanakkor a hátralévő időszakban sokkal magasabb hányadot kell kifizetni és az EU felé elszámolni. A kockázat mérséklése érdekében a projektek megvalósításának és befejezésének gyorsítása szükséges – fűzik hozzá.

Mindezek ismeretében az ÁSZ azt javasolja a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek, hogy biztosítsa a második NFT tervezésénél a pénzügyi tervezésnek és a célrendszer, valamint a teljesítést nyomon követő rendszer tervezésének egyensúlyát és összhangját. Alakítsa ki a támogatásközvetítési folyamatok olyan rendszerét, amely lehetővé teszi a jogszabályban előírt feldolgozási határidők betartását, illetve gondoskodjon a forrásfelhasználás egységes gyakorlatának kialakításáról, felgyorsításáról.

Az ÁSZ közlése szerint a 2006. júniusi adatok alapján a beadott 35238 darab pályázatból 16434-et ítéltek támogatásra jogosultnak. A rendelkezésre álló keretek 97,82 százalékát odaítélték, ebből 83,64 százalékra szerződéses kötelezettséget vállaltak és a források 28,93 százalékát fizették ki, amelynek 37,5 százaléka volt az előleg.

A javuló tendencia ellenére ezek az adatok elmaradást jelentettek az éves költségvetési törvényekben rögzített, időarányos pénzügyi felhasználási célokhoz – jegyzi meg az ÁSZ.