A rendkívüli közgyűlés összehívásának hátterében az áll, hogy az MT még április végén közölte, nem hívja össze az évi rendes közgyűlést, mivel nem záródott le a belső vizsgálat az egyik leányvállalata által 700 millió forint értékben kötött két, tanácsadási szolgáltatásokra vonatkozó szerződés ügyében. A feltételezés lényege az, hogy az összeg ellenében nem kapott megfelelő szolgáltatást a leányvállalat.

A Magyar Telekom-botrány következményei

© Végel Dániel A Magyar Telekom montenegrói cégénél elkövetett szabálytalanság nemcsak Straub Elek elnök-vezérigazgató székébe kerülhet, hanem a Deutsche Telekom amerikai tulajdonosának is kapóra jöhet. Tovább a HVG cikkéhez.

A távirati iroda értesülése szerint a szerződéseket a montenegrói leányvállalat kötötte. A vizsgálat több mint fél éve zajlik. Az MT a rendes közgyűlést eddig azért nem tudta megtartani, mert a vizsgálat lezárulta előtt a könyvvizsgálója nem auditálja a 2005. évi mérleget és eredménybeszámolót.

Az MT a vizsgálat megkezdésének bejelentése óta részleteket egyrészt a szigorú amerikai tőzsdei (SEC) szabályok miatt nem hoz nyilvánosságra, de feltehetőleg azért sem, mert nem akarja befolyásolni a befektetőket, ezen keresztül a vállalatcsoport értékét. 

A vizsgálatot az MT könyvvizsgálója, a PricewaterhouseCoopers (PwC) kezdeményezte, s egy nemzetközileg elismert független jogi tanácsadó, ügyvédi iroda, zömmel amerikai szakemberek igénybevételével végzi. A vizsgálat az első félévben 1,8 milliárd forintba került, a harmadik negyedév végén pedig elemzők szerint a 2-3 milliárd forintot is elérheti.

A vizsgálat szakértők szerint azért tart ilyen sokáig, mert nagyon sok adatot, információt kell feldogozni, s bonyolult a jogi környezet is. Egyebek mellett alkalmazni kell a leányvállalat országának a jogrendszerét, illetve részben a tőzsdei jelenlét miatt az amerikai és magyar jogot is. A folyamatot lassítja az is, hogy több vállalat, szervezet és hatóság is érdekelt benne.  

Az elmúlt hónapokban az ügy a sajtóban több találgatásra is okot adott, dacára annak, hogy a szóban forgó összeg elenyésző az MT több százmilliárdos bevételéhez és több tízmilliárdos éves nyereségéhez képest. 

A leányvállalat a szerződéseket a másfél ezelőtti privatizáció után 3-4 hónappal kötötte, s ebben az időszakban magyar MT alkalmazottak is tagjai voltak a cég igazgatóságnak. A vizsgálatnak így bizonyára arra is fényt kell derítenie, hogy ezek a tagok érintettek-e az ügyben. 

A rendkívüli közgyűlés eredeti napirendjén a leányvállalati vizsgálattal összefüggő tájékoztatás mellett szerepel az alapszabály módosítása, az igazgatósági, a felügyelő bizottsági és ellenőrző bizottsági tagok választása is.

A helyzetet bonyolítja, hogy az MT felügyelő bizottsága, eleget téve fennálló jogi kötelezettségének, a napokban november 15-re közgyűlést hívott össze, amelyen döntenek a 2005. évi pénzügyi beszámoló elfogadásáról, valamint az osztalék kifizetéséről. Kérdéses azonban, hogy addigra lezárul-e a vizsgálat, hiszen ha nem, akkor egyik kérdésben sem lehet dönteni. 

A közlemény szerint a felügyelő bizottság által összehívott közgyűlésről a társaság a szokásos módon közgyűlési meghívót tesz közzé.

A Magyar Telekom 2006. február 13-án közzétett, nem auditált 2005. évre vonatkozó pénzügyi beszámolója alapján az igazgatóság a tavalyi évihez hasonló mértékű, 70 forint körüli osztalék kifizetését tartja indokoltnak, minden 100 forint névértékű törzsrészvény után. Az akkori közlés szerint az igazgatóság az osztalék pontos összegére vonatkozó javaslatát majd a vizsgálat, illetve az azt követő audit lezárása után fogja megtenni. Az előzmények közé tartozik az is, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) korábban 6 millió forint bírságot szabott ki a Magyar Telekomra, és figyelmeztette a társaságot a rendszeres tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó jogszabályok betartására.