Nem alkotmánysértő a főváros, ha a szertehagyott rollerekért sokkal magasabb díjat számít fel a cégeknek

​Az Alkotmánybíróság elutasított egy bírói kezdeményezést, mert nem tartja diszkriminációnak azt, ha valakit a saját hibája miatt terhelnek magasabb díjjal.

A Fővárosi Törvényszék egyik bírája Alaptörvény-ellenesnek tartotta azt a fővárosi rendeletet, amely szerint a rolleres (szaknyelven „mikromobilitási”) szolgáltatónak Budapest különböző zónáiban havonta eszközönként 500, 750 vagy 1000 forintot kell fizetnie, de a jogellenes használattal érintett napokra 5000 forint/eszköz/nap közterület-használati díjat köteles leróni.

A bíróság szerint „a helyi közügyek intézésével összefüggő alkotmányos indok, amely alapján igazolható lenne a jogellenes közterület használat után fizetendő, jelentősen eltérő összegű díj meghatározása, a perben nem merült fel”, és ez „megfelelő indok nélkülihátrányos megkülönböztetést” jelent a közterülethasználatot megvalósító szolgáltatók egy csoportjára, a mikromobilitási szolgáltatókra. 

​A bíró a rendelet megsemmisítését kérte. A főpolgármester erre azt írta az Alkotmánybíróságnak, hogy a jogszerűen és a jogszerűtlenül eljáró szolgáltatók közti megkülönböztetés nem indokolatlan. A rendelet jogellenesnek azt nevezi, ha valaki „a rendelet előírásait megszegve közterület-használati hozzájárulás nélkül, vagy a meglévő közterület-használati hozzájárulásától eltérő módon (így különösen a hozzájárulásban rögzített céltól vagy tevékenységtől eltérő más tevékenység kifejtésére, vagy a hozzájárulásban meghatározott mértéket meghaladó területen)” használja a közterületet.

​Az Alkotmánybíróság Schanda Balázs vezette öt tagú tanácsa ezzel értett egyet.

Diszkriminációs alapon nem lehet ahhoz az eredményhez eljutni, hogy azonos bánásmódban kell részesíteni a díjfizetés szempontjából azt a mikromobilitási szolgáltatót, amely betartja a szerződést, azzal, amely túllép annak keretein

– írták.

Vagyis bár a túl magas díj miatt pert indító vállalkozót saját magatartása miatt valóban hátrány éri, nincs homogén csoportban azokkal, akik jogszerűen (szerződésszerűen) használják a közterületet vállalkozási célra, vagyis nincs szó hátrányos megkülönböztetésről.

​Ezért az Alkotmánybíróság elutasította a bírói kezdeményezést. A pert folytatni kell, és attól függetlenül, hogy mi volt a bíró véleménye az alkalmazandó fővárosi rendeletről, annak alapján minden bizonnyal meg kell majd ítélni a főváros javára a kiszabott összeget.

Nyitókép: HVG / Veres Viktor

Hozzászólások