Csehországban augusztusban 3,1 százalékos, júliusban 2,9 százalékos tizenkét havi inflációt mértek. Tavaly decemberben 2,2 százalékos volt a tizenkét havi infláció.

A Cseh Nemzeti Bank a jövő év júniusára 2,8-4,2 százalék között várja az inflációt, a jövő év decemberére pedig 3,3-4,7 százalékra. Az infláció az idén 2,6 százalék körül várható, a tavalyi 1,9 százalékot követően.

A Cseh Nemzeti Bank szeptember végén váratlanul emelte, negyed százalékponttal, az irányadó kamatát, a kéthetes repót, 2,5 százalékra.

Zdenek Tuma bankkormányzó elmondta, hogy az emelés összhangban volt a jegybank várakozásaival: a magasabb augusztusi infláció és az államháztartási helyzet az inflációs kilátások fő kockázatai, és a kockázat szempontjából a belpolitikai helyzet sem biztató — hangsúlyozta.

Inflációs nyomásra utal a költségvetés várható alakulása is. A cseh központi költségvetés hiánya tavaly 56,4 milliárd korona volt a tervezett, 83,6 milliárd korona helyett. Az idei költségvetést 74,4 milliárd koronás hiánnyal hagyták jóvá. Azonban a központi költségvetés hiánya jövőre 160-170 milliárd koronára ugorhat — figyelmeztetett még a nyáron Vlastimil Tlusty, a múlt heti bizalmi szavazáson megbukott cseh kormány pénzügyminisztere.

A Tlusty idézte számok a jövőre becsült cseh GDP 4,8-5,1 százalékénak felelnének meg, vagyis Csehország erősen eltérhet a fokozatos deficitcsökkentés programjától. A pénzügyminisztérium legutóbbi, óvatos becslése 3,94 százalékos hiányt valószínűsített a jövő évre, a 3,3 százalékos kormányzati cél helyett. Most felülvizsgálják a jövő évi költségvetési tervet.

Egyelőre nem tervezi hivatalos euró-bevezetési céldátum kijelölését Csehország számára Mirek Topolanek, az új cseh miniszterelnök. Szeptemberben egy tévéinterjúban egyértelmű nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy tervez-e valamilyen eurós céldátumot a kormányprogramban. Az előző cseh kormányzat elvileg a 2010-es bevezetést jelölte meg célul, de Topolanek - miután a nemzetközi piacok is egyre valószínűtlenebbnek tekintik ezt - úgy véli, hogy erre nincs lehetőség sürgős költségvetési és munkaügyi reformok nélkül.

Az Európai Bizottság a legutóbbi, májusban kiadott tavaszi előrejelzésében GDP-arányosan 3,2 százalékos teljes államháztartási hiányt valószínűsített Csehországnak erre az évre, és 3,4 százalékosat jövőre. Tavalyról 2,6 százalékos hiányt tart nyilván az EU-bizottság. Az euróövezeti küszöb legföljebb 3 százalék.

A gazdasági növekedést az idei év egészére 6,0-7,2 százalékra teszik jelenleg, ez magasabb, mint a tavaszi előrejelzésben közölt 5,4-6,9 százalék. A jövő évre jelenleg 3,8-6,4 százalék közti növekedést várnak, a korábbi növekedési jóslat 3,9-6,9 százalék volt, vagyis a mostani előrejelzés jövőre némi lassulást feltételez.

Reálértékben 6,1 százalékkal nőtt tavaly Csehországban a hazai össztermék (GDP), nominálértékben 2,931 billió cseh koronára. A rendszerváltás óta ez a legjobb eredmény. 2004-ben 4,7 százalékkal, 2003-ban 3,2 százalékkal, 2002-ben 1,5 százalékkal, 2001-ben 2,6 százalékkal, 2000-ben 3,9 százalékkal gyarapodott a cseh GDP.

Szeptemberben a munkanélküliség 7,8 százalékosra csökkent az augusztusi 7,9 százalékról — közölték a cseh munkaügyi minisztériumban. Az elemzők hovatovább ezt is az inflációs kockázatok közé sorolják, a korábbi szűk esztendőkhöz képest növekvő bérkiáramlás miatt.