ICE német szuperexpressz. Ugyanaz a biztonság tíz éven belül © DB

A második vasúti csomagot a tagállamoknak 2006. április 30-ig kellett volna átültetniük a honi törvénykezésbe, ám Belgium, Németország, Észtország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Svédország, Szlovénia és Szlovákia ezt nem tette meg. Észtország, Spanyolország és Franciaország csak egy intézkedés alkalmazását mulasztotta el. Amennyiben ezek a tagállamok a Bizottság írásbeli felszólításától számított két hónapon belül sem tájékoztatják Brüsszelt a direktívák alkalmazásáról, az ügy az Európai Bíróságra kerülhet.

Az Európai Bizottság 2004/49-es direktívája a vasúti szállítás biztonságát fokozza. Meghatározza, hogyan kell eljárniuk a vasúti társaságoknak a biztonsági bizonyítvány beszerzésekor, ami feltétele az európai vasúti hálózat használatának. A cél egységes, magas fokú biztonsági rendszer kialakítása Európa-szerte, azt követően, hogy az Európai Vasúti Ügynökség elvégzi a szükséges műszaki előkészítő munkálatokat. A direktíva szerint a tagállamoknak többek között létre kell hozniuk egy független biztonsági hatóságot és vasúti balesetvizsgálati testületet.

A 2004/50-es direktíva felfrissíti a műszaki kompatibilitásra vonatkozóan már érvényes, korábban meghatározott szabályozást, amire feltétlenül szükség van a nemzetközi vasúti közlekedés megfelelő biztonságos működtetése érdekében.

Az unió vasúti szolgáltatói másfél éve arról is megegyeztek, hogy új európai vasúti szállítási menedzsment-rendszert hoznak létre, s ennek keretében az Európai Unió vasúti hálózatait összekötő széles körű fedélzeti informatikai rendszert alakítanak ki. A tagországokban akkor húsz különféle számítógépes biztonsági rendszert használtak, s csak a Párizst Brüsszellel összekötő gyorsjárat esetében hét különböző biztonsági rendszert működtettek.

Az új rendszerben a mozgásban lévő szerelvény fedélzeti számítógépe a központból kapott információk segítségével „tájékozódik”, s az interaktív információáramlás lehetővé teszi az optimális utazási sebesség számítógépes „jóváhagyását”, szükség esetén pedig a rendszer önműködően lelassítja a vonatot.

Az új szisztéma bevezetése után a jelenlegi mintegy húsz helyett az Európa-szerte közlekedő vonatok egyetlen, egységes biztonsági rendszerben működnek majd. A teljes átállás várhatóan egy évtized múlva valósul meg.