Az állami büdzsé 750 milliárdos huszárvágása 2007-ben

Gyurcsány és Veres. Megtaláljuk a számításukat © Túry Gergely

A 2007-es költségvetés konszolidált bruttó bevétele 11613 milliárd forint lesz, a kiadásokat pedig 13330 milliárdra méretezték. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint a tervezett büdzsé végrehajtásával a költségvetési gazdálkodás visszatéríthető egy fenntartható egyensúlyi pályára, amihez a szükség van a nagy elosztórendszerek átalakítására, illetve a költségvetés meg is alapozza e reformokat. Végső soron a tervezet a konvergenciaprogram előírásainak felel meg.

A tervezésnél igyekeztek óvatosan eljárni, de a kormány szerint bizonyos mutatók esetében gyorsabb javulást vár, mint a konvergenciaprogram összeállításakor. Például azt prognosztizálják, hogy az államháztartás elsődleges egyenlege 2008-ban már pozitív lehet.

Veres János pénzügyminiszter szerint az államháztartási hiányt 1717 milliárd forintra tervezték, ami a GDP 6,8 százalékának felel meg. E határ betartásának érdekében a kormány négyféle költségvetési tartalékot is kialakított. Ebből kettő már ismerős: az általános tartalék és az úgynevezett fejezeti tartalék. Ezeken felül az államigazgatás átalakításának esetleges költségeire elkülönített 70-80 milliárdos összeg, illetve a tárcákhoz rendelt, ezek kiadási főösszegének 3 százalékáig feltételesen elkölthető (és szintén 70-80 milliárd forint összértékű) tartalék tesz némi túlnyújtózkodást a költségvetés kiadási alap előirányzatán. Hogy a tárcák valóban elkölthetik-e ezeket a pénzeket az függ attól, hogy mit mutatnak majd (a jövőre először megjelenő) negyedéves költségvetési beszámolók. Tartalékokra összesen mintegy 200 milliárd forint (a GDP kábé 0,8 százaléka) áll majd rendelkezésre 2007-ben.

Veres János szerint az államháztartási hiány jövő évi tervezett csökkentéséből a GDP 1,5 százalékának megfelelő tétel az idei egyszeri kiadások elmaradásából adódik. Ide sorolhatók az árvíz okozta károk, illetve a magyar állam által elvesztett perek okozta kiadások. „Jelenleg nincs nagy értékű perünk folyamatban” – mondta a miniszter. Veres szerint a GDP mintegy 2 százalékával mérsékelik a hiányt jövőre az idén júliusban meghozott adóintézkedések. A hiánycsökkentés harmadik nagy tételeként említette a közigazgatásban meghozott módosítások, a bevezetett bértömeg-gazdálkodás hatását. Illetve a jövő évi költségvetésben a gázártámogatás előirányzata az idei tervezett 190 milliárd forintról 102 milliárd forintra csökken.

© hvg.hu

A büdzsé kiadási oldalát is a konvergenciaprogramnak megfelelően tervezték, ami azt jelenti, hogy a GDP 1,5 százalékának megfelelő összeggel, azaz mintegy 350 milliárd forinttal kevesebb pénz elköltésére lesz lehetőség. A pénzelvonás java a központi állami bürokrácia igazgatási kereteit fogja szűkíteni. Ebben a körben idén 2200 milliárd, jövőre viszont már csak 1900 milliárdot használható fel, ami azt jelenti, hogy a minisztériumok és a hozzájuk tartozó különféle hivatalok, intézmények átlagosan 14 százalékkal kevesebb pénzből gazdálkodhatnak majd. A regionális összevonások és a párhuzamosságok megszüntetése után – ha a konvergenciaprogramot itt is szorosan követik – jövő év végéig 200 szervezetet és ezek alkalmazottainak tíz százalékát érinthetik a karcsúsítások.

A minisztériumok előtt ráadásul a legtöbb tervezési kiskaput is bezárta a Pénzügyminisztérium tervezési körirata. A tárcáknak egyrészt az idén elfogadott vagy életbe léptetett szervezeti átalakításokra és létszámcsökkentésekre vonatkozó rendeleteknek, előírásoknak megfelelően kell tervezniük, másrészt kvázi létszámstopot, s bértömeg-gazdálkodást léptetett életbe. Ha ugyanis nincs rá külön költségvetési forrás, akkor nem bővíthető a létszám, azaz humánkiadások nem finanszírozhatók más célt szolgáló források megtakarításaiból, sőt az illetmények sem növelhetők a megtakarításokból. Az illetmények emelésére csak a nem rendszeres és a külső juttatások csökkentése révén van lehetőség. Azaz ha az állományban lévők jövedelmét szeretnék emelni, úgy a tárcák kénytelenek lesznek felülvizsgálni a megbízási szerződéseket.

A szociális- és nyugdíjtételeket nem faragják meg. A családi pótlék az infláció 6,2 százalékos mértékében fog emelkedni, a nyugdíjak pedig az áremelkedések és a béremelkedések (fele-fele arányban súlyozott) ütemének megfelelően fognak növekedni. Ez nyilván valamivel el fog maradni az infláció ütemétől, hiszen jövőre a reálbérek előreláthatólag 4 százalékkal fognak csökkenni.

A gazdálkodó szervezetek majd 35 százalékkal több támogatást kapnak jövőre, mint az idén, ami azonban egy nagy tételből, a MÁV tervezett konszolidációjából adódik. Az agrárszféra jövőre az uniótól mintegy 120 milliárd forintra számíthat, amit a költségvetés 144,6 milliárd forinttal egészít ki, ami a büdzsén kívüli összegekkel együtt több mint 450 milliárd forintot tesz ki.

Az önkormányzatok költségvetési forrásait 3100 milliárd forintra állították be, amiből 1345 milliárd forint a normatív támogatás, az egyéb hozzájárulás és a személyi jövedelemadóból (ez önmagában 520 milliárd forintot tesz ki) származó rész. AZ EU 141 milliárdot juttat, amihez a költségvetési társfinanszírozás 110 milliárd forint. Összességében 1600 milliárdos előirányzat jön össze, ami 8 százalékkal haladja meg az idei keretet. Ebből azonban 4,5 százalékot elvisz a BKV finanszírozása és a metróépítés.

A kamatkiadások viszont jóval magasabbak lesznek az ideinél. Míg az idei módosított előirányzat 950,7 milliárd forint, addig jövőre 1105 milliárdot terveztek.

A konvergenciaprogram számokban

Változás az előző év %-ában	2006	2007	2008	2009	2010	2011
Bruttó hazai termék (GDP)	4,1	2,2	2,6	4,1	4,2 - 4,5	kb. 4,5
Belföldi felhasználás	2,0	-0,2	0,5	3,1	kb. 3,5	3,5 - 4
ebből:
Háztartások fogyasztása	2,4	-0,9	0,0	1,5	2,5 - 3	kb. 3
Bruttó állóeszköz-felhalmozás	6,6	2,1	3,7	7,0	5 - 6	5- 6
Export (áruk és szolgáltatások)	12,0	10,9	9,9	9,4	8 - 10	8 - 10
Import (áruk, szolgáltatások)	9,5	8,5	8,0	8,8	7 - 9	7 - 9
Egy főre jutó reáljövedelem	1,9	-1,7	0,1	2,5	3 - 3,5	kb. 3,5
Foglalkoztatottak száma	0,3	0,0	0,3	0,7	0,7 - 1	kb. 1
Fogyasztói árszínvonal	3,5	6,2	3,3	3,0	2,5- 3	2,5 - 3
A GDP %-ában
Folyó fizetési mérleg hiánya	7,9	5,9	4,4	3,6	kb. 3	kb. 2
Külső finanszírozási igény	7,1	4,2	2,2	1,4	0,5 - 1	kb. 0
Államháztartás hiánya	10,1	6,8	4,3	3,2	2,7	2,2
Bruttó államadósság	68,5	71,3	72,3	70,4	68 - 69	65 - 67

Forrás: Pénzügyminisztérium, Konvergenciaprogram

A büdzsé bevételei 450 milliárd forinttal fognak bővülni 2007-ben, ami a GDP 1,8 százaléka. Ez a konvergenciaprogram tanúsága szerint az adóemelések révén fog előállni. A legjelentősebb tétel a társasági adózás ernyőjének a veszteséges cégek fölé való kiterjesztése, ami 10 százalékkal növelheti az innen származó bevételeket, ami akár a 490 milliárd forintot is elérheti. Az eva hatálya alá tartozó cégek jövőre 60 milliárd forinttal többet fognak befizetni, s ez összesen 167 milliárdos bevételi tételt jelent a jövő évi költségvetésben. A cégek, hitelintézetek különadói összesen 180 milliárdot tesznek ki, amihez a magánszemélyek 20 milliárdos különadója társul.

Az áfa felemeléséből a számítások szerint 183 milliárdos többlet érkezik majd a büdzsébe, ami 10 százalékos növekedést jelent, azaz az áfa teljes mennyisége 2000 milliárd forintnál is több lesz. A jövedéki adóból (különösen az üzemanyag forgalmazásból származó növekvő tételek miatt) 7-8 százalékkal, nagyjából 50 milliárd forinttal többre számíthat az államkassza jövőre.

A lakosság jövedelemadója 180 milliárd forinttal fogja meghaladni az idei szintet, az illetékbevétel pedig 25 százalékkal, kábé 126 milliárddal lesz magasabb, mint 2006-ban. A járulékok – különösen a „dupla járulékalap” segítségével – szintén jelentősen növekvő tételt képeznek. A többlet akár 300 milliárdos is lehet, ami hozzávetőleg 10 százalékos növekedésnek felelne meg. A vizitdíj is megjelenik a költségvetés bevételi oldalának tervezetében: 22 milliárdot remélnek tőle.