A járulékemelések miatt ilyen bruttó béremelés is 3,5-4 százalékos reálkereset csökkenést jelent, ami még vállalható lenne kompromisszumként - jegyezte meg az elnök. A szakszervezetek is elismerik ugyanis, hogy tenni kell valamit a költségvetési hiány csökkentéséért, a gazdasági stabilitásért.

A kormányzat sajtótájékoztató előtti egyeztetésen csak a bérrendszerben lévő soros előléptetések béremelését ajánlotta a jövő évre, amely 0,2 százaléknak felel meg. Az idei áprilisi béremelés áthúzódó hatása a jövő évben 1,2 százalékot jelent, de ez nem ad lehetőséget a következő évben a bérfejlesztésre - hangsúlyozta Szabó Endre. Ezért mondják, hogy a kormányzat ajánlata a jövő évre nulla százalék bruttó béremelés.

A szakszervezetek által kért 6,5 százalékos bruttó keresetemeléshez körülbelül 40 milliárd forintra lenne szükség a költségvetésben. Ez egy nettó érték, mert a kifizetett bérek kétharmad része személyi jövedelemadóban, illetve áfában visszajön a költségvetésnek. Mindez tehát annyit jelentene, hogy a közszféra finanszírozását nem a bejelentett 300 milliárd forinttal, hanem 260 milliárd forinttal kellene csökkenteni a jövő évben az idei évhez képest.

A közszféra egységesen kíván fellépni a legalább az inflációt ellentételező bruttó keresetemelésért – mondta Fehér József, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának alelnöke. Nem fogadják el tehát azt, hogy az egyes ágazatokkal külön megállapodásokat kössön a kormány. Az alelnök felhívta a figyelmet arra is, hogy olyan keresetemelésről kívánnak megegyezni, amely a jogi garanciákhoz pénzügyi, finanszírozási garanciákat is biztosít. Amennyiben ez nincs meg, az intézményfenntartók nem tudnak eleget tenni a jogilag meghatározott keresetemelésnek. Fehér József beszélt arról is, hogy határozottan visszautasítják azt az érvelést, hogy a közszféra a legfőbb oka a költségvetési hiánynak, a gazdasági gondoknak. Szerinte a közszférában az elmúlt néhány évben sem volt magasabb a keresetemelés az indokoltnál, a szükségesnél.

Szabó Endre megjegyezte azt is, hogy miközben a közszférában 10 ezres elbocsátásokat tervez a kormány, így a továbbra is ott dolgozóknak jelentős többletfeladatai lesznek, ez a kormányzat ajánlata szerint mégsem honorálható majd a legkisebb keresetemeléssel sem. Ez elfogadhatatlan számukra, s ezért arra kérték a kormányzati tárgyalópartnert, hogy a nulla százalékhoz képest tegyen magasabb ajánlatot a kölcsönös kompromisszumkeresés érdekében. A céljuk ugyanis az, hogy a tárgyalóasztalnál egyezzenek meg a jövő évi keresetemelésről.