Bírósági döntés a költségvetési számok nyilvánosságáról

Katona Tamás, a PM akkori államtitkára július 18-iki sajtótájékoztatóján az államháztartás helyzetének idei alakulásáról beszélve elmondta, hogy az egyszeri tételeknél jelentkezik egy 100 milliárd forintos összeg, de üzleti érdekekre hivatkozva nem óhajtotta nyilvánosságra hozni, hogy miből tevődik össze ez a tétel.

Akkor a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet keresetet nyújtott be a PM ellen. A Fővárosi Bíróság a keddi tárgyaláson úgy döntött, hogy mivel a szóban forgó tételre vonatkozó információkat a tárca nem titkosította, azok nem tagadhatók meg a nyilvánosságtól.

A felperes TASZ jogi képviselője a tárgyaláson előadta, hogy a kormány, a PM közpénzekről szóló információkkal kapcsolatban nem hivatkozhat üzleti érdekre, erre nincs törvényes lehetősége. Arra van módja, hogy egyes adatokat, információkat elzárjon a nyilvánosságtól, ha ezeket az erre vonatkozó eljárás lefolytatásával állami vagy szolgálati titokká minősíti.

Az alperes PM jogi képviselője arra hivatkozott, hogy a július 18-iki sajtótájékoztatón becslésként, prognózisként hangzott el a 100 milliárd forintos tétel, ezért az nem minősül adatnak, azaz nem vonatkozik rá az adatvédelmi törvény.

A felperes jogi képviselője ezzel vitába szállt, azzal érvelve, hogy végső soron a költségvetési törvény egésze is ilyen becslésekből, prognózisokból áll, tehát e logika szerint ennek adatait se kellene nyilvánosságra hozni. A felperes jogi képviselője hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla egy korábbi határozatára, illetve az adatvédelmi törvény módosítására, amely szerint adatként kell értelmezni az információkat, ismereteket is. Ezek nyilvánossága pedig különösen vonatkozik az állami és önkormányzati költségvetés adataira, mint közpénzekre.

Az alperes jogi képviselője viszont azt bizonyította, hogy a feltételezett, nem biztos tényeken alapuló információk, ismeretek nem felelnek meg az adatvédelmi törvényben szereplő adatmeghatározásnak. Nem fogadta el a költségvetési törvény egészére való utalást sem, mert mint mondta a költségvetési törvény tervszámokat tartalmaz, a bevétel és a kiadás tervszámait.

Mivel a bíróság ítélete nem jogerős, lehetőség van a fellebbezésre.