A 2006. szeptember-októberi adatok szerint a havi rendszeres kiadások fedezése után megtakarítások kal a háztartások 27 százaléka rendelkezik. Ez az arány mintegy megegyezik a 2005. november-decemberben mért aránnyal.

A megtakarítással rendelkezők regionális eloszlását vizsgálva kiderül, hogy legtöbben a Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megyét magába foglaló Észak-alföldi régióban rendelkeznek (40,3 százalék). Az országos lista második helyét a Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyét jelző Nyugat-dunántúli régió foglalja el (37,5 százalék). A harmadik helyen pedig – az első kettőtől már jelentősebb lemaradással – a Közép-dunántúli régió áll (26,4 százalék) Komárom-Esztergom, Veszprém és Fejér megyével.

A megtakarítással rendelkező válaszadók közül a többség váratlan kiadásokra tartalékolnak (23 százalék), ami mintegy két százalékos növekedést jelent az előző időszakhoz képest. A megtakarítási célok közül második legnépszerűbb a gyermekük jövőjének biztosítása: a megkérdezettek 17 százaléka – az előző méréshez képest 3 százalékkal kevesebben – e célból tesz félre. A városi ABC státuszúak körében az elsődleges megtakarítási célok sorrendje most az országos átlaghoz hasonlóan alakul, míg korábban a gyermekük jövőjére való takarékoskodás volt e csoport számára a legfőbb szempont. Általános tendencia azonban, hogy úgy a teljes lakosság, mint a megkérdezettek vagyonosabb fele egyre kevésbé tartalékol cél nélkül.

A kutatás kitért a hiteligénylők preferenciáinak vizsgálatára is. Az eredmények szerint míg 2006 júniusában a lakosság 16,5 százaléka átlagosan 1,27 hitelterméket igényelt, addig ez az arány 2006 szeptemberében megváltozott: a lakosság 13 százaléka 1,22 hitelterméket vett igénybe. A hitelfelvevők leggyakrabban lakáshitelért folyamodnak a bankokhoz: arányuk 2006. júniusához képest (22 százalék) szeptemberben 2 százalékkal csökkent. A lakáshitelt igénylők körében – talán nem meglepő –, hogy legnagyobb arányban a 30-49 éves korosztály képviselteti magát. Folyószámlahitelt 1 százalékkal kevesebben (június: 21 százalék), személyi kölcsönt pedig 1 százalékkal többen igényeltek szeptemberben. Nem változott a két vizsgált időszak között a hitelkártya keretét használók (13 százalék), a gépkocsi-hitelt (11 százalék) és áruvásárlási kölcsönt igénylők (11 százalék) aránya.