Joaquín Almunia, az EU pénzügyi biztosa. Folytatni kéne © AP

Magyarországon az államháztartási hiányt jövőre a GDP 7,4 százalékára, 2008-ban az 5,6 százalékára várja a bizottság, tudomásul véve, hogy a módosított konvergencia-program célja 6,8 százalék, illetve 4,3 százalék, és jövőre az infláció jelentős emelkedésére is számít Magyarországon a gazdasági növekedés mérséklődése mellett. (A különbség abból adódik, hogy a bizottság még nem vehette figyelembe a jövő évi magyar költségvetés tervezetét az előrejelzés készítésének lezárásakor, illetve úgy véli, hogy a már ismert, tervezett kiadáscsökkentések, főleg a társadalombiztosításban és az állami bértömegben, nehezen lesznek teljesen megvalósíthatók az előrejelzési időszak vége felé. A hivatalos becsléseknél több kamatkiadást is vár a bizottság jövőre és 2008-ban, a növekvő hozamok és a nagyobb közadósság miatt).

A bizottság hétfőn kiadott őszi gazdasági előrejelzése szerint a gazdasági növekedés 2006-ban az Európai Unióban eléri az átlag 2,8 százalékot, az euróövezetben pedig a 2,6 százalékot, a tavalyi 1,7 százalékos, illetve 1,4 százalékos GDP-többlet után. Az uniós lendület fő mozgatója Joaquín Almunia pénzügyi biztos szerint a belső kereslet – különösen a beruházások – erőteljes növekedése és a világgazdaság tartós növekedése. A gazdaság lendülete azonban 2007-ben és 2008-ban a világgazdasági irányzatok, főként az Egyesült Államokban várható lassulás miatt valamelyest kisebb lesz az ideinél. A GDP növekedése a következő két évben mégis a potenciális szint környékén marad (EU: 2,4 százalék mind 2007-ben, mind 2008-ban, euróövezet: 2,1 százalék 2007-ben és 2,2 százalék 2008-ban). Magyarországon idén 4 százalékos, jövőre 2,4 százalékos, 2008-ban 2,7 százalékos emelkedést várnak Brüsszelben.

A bizottság szerint Magyarországon a költségvetési intézkedések miatt az év végéig valamelyest csökkenhet a közfogyasztás és annál kisebb mértékben a lakossági fogyasztás, de a beruházások erősen hozzájárulnak a GDP-növekedéshez. Jövőre a belső fogyasztás meredekebb, átmeneti csökkenése várható, ezen belül a lakossági kereslet várhatóan 0,5 százalékkal szűkül, miután az idén 3 százalékkal, tavaly 3,9 százalékkal, 2004-ben 3,1 százalékkal, 2003-ban 8,4 százalékkal nőtt. A lakás- és nem lakáscélú építkezések visszaesése miatt a beruházások növekedése átfogóan is lassulni fog, ellenben a külkereskedelem nettó hozzájáruló lesz a gazdasági növekedéshez az import bővülésének lassulása miatt. 2008-ban a belső fogyasztás lassacskán ismét élénkülni fog, de a GDP-növekedés fő tápereje még a nettó export marad, jósolta a brüsszeli Bizottság hétfőn.

Az EU-ban 2006–2008 között 7 millió új munkahely teremtését várják (az euróövezetben 5 millióét). A munkanélküliség a tavalyelőtti több mint 9 százalékos csúcsról 2008-ig 7,3 százalékra csökkenthető az EU-átlagában, illetve 7,4 százaléka az euróövezetben. Magyarországon idén 7,3 százalékos, a következő két évben 7,7 százalékos munkanélküliséget jósol Brüsszel.

A kiábrándító évek után az EU gazdasága idén az évtized eddigi legjobb teljesítményét nyújtja, és a növekedés várhatóan jövőre és 2008-ban is eléri az inflációmentesen fenntartható szintet. Ez a kedvező világgazdasági feltételek mellett lezajló gazdasági reformoknak és a költségvetési konszolidációnak köszönhető, és arra kellene ösztönöznie a tagállamokat, hogy folytassák ezt a politikát – hangoztatta Almunia sajtótájékoztatóján.

Az infláció idén a várt 2,2 százalékon marad átlagosan az euróövezetben, míg az EU-ban várhatóan 2,2-ről 2,3 százalékra emelkedik. A maginfláció Almunia szerint visszafogott marad, jelezve, hogy az olajárak meglódulása nem járt különösebb másodlagos hatásokkal. Az átfogó fogyasztóiár-infláció vélhetően 2,1 százalék felett marad jövőre, 2008-ban az euróövezetben 1,9 százalékra csökken. Magyarországnak idén 3,9 százalékos, jövőre 6,8 százalékos, 2008-ban ismét 3,9 százalékos inflációt jósol a bizottság. A jelentős emelkedés okaiként az áfa-növekedést, az ártámogatások megnyirbálását, a forint leértékelődését, az olajár-növekedést és bizonyos szabályozott árak növekedését nevezte meg. 2008-ban az adóintézkedések hatásának múlásával, az energiaárak várható csökkenésével és a ciklikus adottságok hatásának mérséklődésével az áremelkedés erős lassulása várható Magyarországon.

Az átlagos államháztartási hiány idén mind az EU-ban, mind az euróövezetben a GDP 2 százalékára csökken a tavalyi 2,3 százalékról, illetve 2,4 százalékról „főként a vártnál magasabb adóbevételek okán”. Az általános javulás ellenére öt tagállamnak, közte két euróövezeti tagnak az idén még mindig a GDP 3 százalékát meghaladó költségvetési hiánya marad.

A magyar adatokkal kapcsolatban Almunia elmondta: olyan intézkedéseket az előrejelzésben nem vettek figyelembe, amelyeket hivatalosan még nem jelentettek be: „Nem vesszük garantáltnak a még nem közölt intézkedéseket” – mondta.

Jelezte, hogy Brüsszel folytatja a magyar helyzet figyelését, csakúgy, mint az EU-beli 3 százalékos deficithatár többi megsértője esetében. Hozzáfűzte: legutóbbi információi szerint a magyar hiány szintje valamivel kedvezőbb lehet, mint az előrejelzésben szereplő.

Az EU-tagországok összes közadóssága az összes GDP-nek bizonyára a 62,5 százaléka lesz az idén, jövőre 61,4 százalék, 2008-ban 60,4 százalék várható. Az euróövezetben 69,4 százalékra, jövőre 68,0 százalékra, 2008-ban 66,9 százalékra számít a bizottság. A Magyarországra vonatkozó jóslat rendre 67,6 százalék, 70,9 százalék, illetve 2008-ra 72,7 százalék.