A szervezet évente mintegy 400-500 ügyet kezel, a reklámozók általában előzetes véleményezést kérnek készülő hirdetésükről. Tavaly a vizsgált hirdetések 44 százalékánál javasolt módosítást a szervezet, míg 2004-ben még az ügyek felénél ajánlottak felülvizsgálatot. Az arány azért ilyen magas, mert az ötletgazdák eleve a „rázósabb” alapötletű hirdetéseket bíráltatják el. Az ügynökségek főleg az úgynevezett érzékeny területet érintő reklámtervekkel, illetve a gyerekeknek szóló hirdetésekkel fordulnak a testülethez. Az új problémakört az alkoholok, az étrend-kiegészítők és a mosóporok reklámozása képezi. A köztéri reklámokat, óriásplakátok terveit szintén gyakran véleményeztetik a szabályozó szervezettel, mert ezek nem juttathatók el kizárólag a célcsoporthoz – magyarázta Fazekas Ildikó.

A testület célja, hogy a reklámpiac szereplőivel, a fogyasztókkal és a törvényhozókkal is felismertessék, hogy az önszabályozás hatékony módszer. A főtitkár úgy vélte, hogy a reklámozók már felismerték, hogy a fogyasztói panaszok és a médiumok visszautasítása helyett jobb az előzetes véleménykérés. Az ÖRT-t 1996-ban, a reklámtörvény megszületése előtt alapították, az első 50 tag között volt a HVG, a Sanoma lapkiadó és a Zwack Unikum Rt.

A jelenleg 140 tagot számláló szervezet tagjai hirdetők, ügynökségek és médiumok, tehát a reklámpiac minden szereplőjével kapcsolatot tart fenn az ÖRT, amely tevékenységét a tagdíjakból fedezi. A testület a reklámipar költéseinek 80-90 százalékát előállító piaci szereplőket tömöríti – mondta el a főtitkár. A Magyar Reklámszövetség adatai szerint tavaly 166,6 milliárd forintot költöttek a különböző szervezetek reklámra, ezzel a reklámköltés 7,7 százalékkal növekedett 2004-hez képest.