Sanghaji kilátás. Hömpölyög a pénz © AP

Pekingben nemrég jelentették be, hogy – amint azt elemzők és piaci szereplők jó ideje várták – a hivatalos kínai devizatartalék értéke elérte az ezer milliárd dollárt.

A kínai jegybank vezetője a múlt hét végén, az Európai Központi Bank frankfurti székhelyén mindjárt bejelentette azt is, hogy Kína át akarja szervezni e devizatartalékot, más devizákat, illetve befektetési eszközöket is bevon a tartalékolásba, köztük feltörekvő piaciakat is. A kulcstényezők, amelyek ezt a tervet irányítják, a likviditás, a biztonság és a hatékonyság, tette hozzá.

A kínai jegybank dollártartalékainak bejelentett diverzifikálási terve azonnal nyomás alá helyezte a dollárt, amely az euróval szemben két és fél havi, a fonttal szemben másfél éves mélypontok közelébe süllyedt.

A Moody's heti globális hitelfolyamat-elemzéseinek legújabb kiadása szerint azonban „a kínaiak sem annyira mazochisták, amennyire egyes devizapiaci szereplők gondolják”, és a kínai hatóságok ügyelni fognak arra, hogy ne terheljék meg túlzottan a dollárt és az amerikai befektetési eszközöket.

A nemzetközi hitelminősítő szerint ugyanis, ha Kína túl agresszíven von be más devizákat a tartalékba a dollár rovására, azzal a változatlanul jelentős kínai dollárbefektetések értékének meredek csökkenését kockáztatja, és azt, hogy legjobb fogyasztó piacán, az Egyesült Államokban a gazdaságot károsító szintre emelkedik az üzleti szektor tőkeköltsége.

A Moody's szerint a devizatartalék-diverzifikálásról szóló kínai közléseket inkább úgy kell tekinteni, mint finom figyelmeztetést az amerikai Kongresszusban többségbe került demokratáknak arra: nehogy protekcionista törvénykezésbe kezdjenek.

A hitelminősítő már júliusban felminősítést valószínűsítő pozitívra változtatta az addigi stabilról Kína nála már most is elsőrendű, „A2” szintű, hosszú futamú devizakötvény-adósi osztályzatának kilátását, az erős külső fizetési helyzetre hivatkozva.

A Moody's akkori indoklásában megjósolta, hogy Kína devizatartaléka az idén elérheti az ezer milliárd dollárt; a cég szerint jövőre valószínűleg a kínai export értéke is eléri az ezer milliárd dollárt.

A Financial Times már egy éve, egy átfogó világgazdasági elemzésben éppen az ázsiai gazdaságok rendkívüli mértékben növekvő devizatartalékait nevezte az erőteljes világgazdasági növekedés mögött lévő példátlan globális egyensúlytalanságok leglátványosabb mérőszámának. A londoni üzleti napilap tavalyi világgazdasági melléklete szerint tíz évvel ezelőtt a hét vezető ázsiai gazdaság összesített központi tartaléka 509 milliárd dollár volt, az Egyesült Államokon kívüli akkori globális összeg 36 százaléka. Ugyanezen hét ázsiai gazdaság tavaly már 2300 milliárd dollár devizatartalékkal bírt, ami a világtartalék 60 százaléka volt.

A londoni elemzés szerint a képlet másik oldalán ugyanakkor az Egyesült Államokban eddig nem látott folyómérleg-hiányok keletkeztek.

Az elszabaduló amerikai folyómérleg-hiány veszélyeire egyébként a Kínát a példátlan folyó többletekre hivatkozva nemrég szintén elsőrendű befektetői szintre felminősítő Fitch Ratings is felhívta a figyelmet tavaly év végi világgazdasági előrejelzésében. A londoni hitelminősítő akkor azt írta: ha a magas olajár 2006 végéig fennmarad, az az amerikai folyó fizetési mérleg hiányát 2006-ban a GDP 7,2 százalékára, 943 milliárd dollárra duzzasztaná.

Ekkora amerikai fizetési hiány fedezéséhez naponta mintegy 2,5 milliárd dollár külföldi tőkebeáramlásra lenne szükség, ami az Egyesült Államok nélkül számolt globális GDP-érték 3 százaléka, állt a Fitch londoni elemzésében.