A kamara elnöke szerint félő, hogy a döntéshozók az egyensúly megteremtése után társadalmi nyomásra nem mennek bele a reformokba. Parragh fontosnak nevezte a reformokról történő egyeztetést, a társadalmi konszenzus kialakítását, amelyhez a kamara partnerséget ajánl.

Az MKIK elnöke elmondta: a vállalkozások azt várják a jövő évi költségvetéstől, hogy minél előbb alakuljon ki az egyensúlyi állapot. Úgy vélik, a költségvetési túlköltekezés megakadályozására törvényes garanciális feltételeket kell teremteni.

A költségvetéssel szembeni vállalkozói elvárások között említette, hogy az elvonások az érintett csoportok teherviselő képességéhez igazodjanak, javuljanak az üzleti feltételek, a közpénzek felhasználása átlátható, ellenőrizhető legyen.

Parragh László szerint a költségvetési kiigazítás árát a lakosság valamint a kkv-szektor fizeti meg. A kamara számítása azt mutatják, hogy a vállalkozói szféra jövedelempozíciója az áthúzódó hatásokkal együtt 2007-ben 627,2 milliárd forinttal romlik, ami kedvezőtlen a versenyképességre, ugyanakkor javítja a költségvetési egyensúlyt.

Kompaktor Emília, az MKIK igazgatója kérdésre válaszolva elmondta, hogy a 2007. évi költségvetésből nehéz kiolvasni, mennyi jut a kis- és középvállalkozások fejlesztésére.

Parragh László megjegyezte: a kkv-k erősítésére irányuló programok indításához ismerni kellene pontosan a piac szereplőit, a jelenleg különböző helyeken lévő nyilvántartások a vállalkozások számáról, működésükről nem adnak pontos képet.

Az MKIK ismertette Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézete (GVI) októberi vállalati konjunktúra felmérésének 1309 vállalkozás válaszaiból összeállított eredményét. Eszerint 2006. II. félévében javultak a magyar cégek üzleti helyzetét és jövedelmezőségét tükröző jelenlegi mutatók, miközben a jövőre vonatkozó várakozásaik borúlátóbbak lettek. Parragh László elmondta, hogy rövid távú kilátásokat illetően meglehetősen nagy a bizonytalanság a magyar cégek körében. A beruházási aktivitás lanyhulása várható a következő félévben, 30 százalék alá csökkent a beruházási növekedéssel számoló cégek aránya és megközelíti az 50 százalékot a változatlan beruházási volumennel számolóké. A felmérés szerint nő a létszámot csökkenteni szándékozó és csökken a létszámnövekedést előirányzó vállalkozások aránya.

Az elnök megjegyezte, hogy a létszámot leépítő kisvállalkozások jelentős része az élőmunkateher növekedését is megjelölte az indokok között. A felmérésben a kamara kitért az elvárt adó, a házipénztár, a minimálbér duplája után fizetendő közteher, a szolidaritási adó vállalkozói hatásaira is. Parragh László elmondta, hogy a cégeket leginkább a szolidaritási adó zavarja. A minimálbér kétszerese utáni járulékfizetés pedig a mikrovállalkozásokat érinti nagymértékben. Az elvárt adó és a szolidaritási adó negatív hatásaitól a turizmusban, a szállításban dolgozó cégek tartanak a leginkább.