Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Az Európai Központi Bank (EKB) tavaly decemberben kezdett, mostani szigorítási ciklusának korábbi tapasztalata az volt, hogy a bank negyedévenként a negyedév utolsó hónapjában emel tovább - a decemberi után márciusban majd júniusban volt negyed-negyed pontos szigorítás -, azonban a nyáron a bank gyorsított, a korábban szeptemberre várt emelést már augusztus elején végrehajtotta, majd októberben ismét szigorított, így a mostanival együtt öt emelés volt az idén.
Az elemzők többsége most már lassításra számít, mert az amerikai gazdasági növekedés hirtelen lefékeződése és a jövő évi németországi áfa-emeléstől várt lassulás csökkenteni fogja a nyomást. Újabban a kamatemelési kedvet lohasztó fejleménynek tartják az euró felértékelődését is, bizonyára ez is oka annak, hogy - bennfentes értesülések szerint - az EKB 1,5-1,6/dollárig "nem aggódik" az euró drágulása miatt, és e kiszivárogtatással maga is hozzájárult az árfolyam-emelkedéshez.
Előzőleg, tavaly decemberig, az EKB 2 százalékos, rekord alacsony szintet tartott, 2003. június óta. A bank idei sietsége egyelőre alig mutatkozik az aktuális adatokban, de a távolabbi kilátások rohamosan romlanak. Jövőre csökkenő inflációra számít az EKB, sejtetve, hogy a kamatemelő indulata is alábbhagy.
Az EKB legújabb előrejelzése szerint a jövőre várható inflációs sáv közepe, 2,2 százalék körül, alacsonyabb lesz az eddig jósolt a 2,4 százaléknál. Ennél is alacsonyabb inflációra számít az EKB 2008-ra, 1,8-1,9 százalék körülire, évi átlagban először 2 százalék alatt 1999 óta, annak ellenére, hogy a gazdasági növekedésre az eddiginél erősebb előrejelzést ad a bank: jövőre 2,2-2,3 százalékos GDP-növekedésre számítanak az EKB közgazdászai az euróövezetben, az eddig várt, 2,1 százalékos többlet helyett.
Az elemzők többsége most már lassításra számít, mert az amerikai gazdasági növekedés hirtelen lefékeződése és a jövő évi németországi áfa-emeléstől várt lassulás csökkenteni fogja a nyomást. Újabban a kamatemelési kedvet lohasztó fejleménynek tartják az euró felértékelődését is, bizonyára ez is oka annak, hogy - bennfentes értesülések szerint - az EKB 1,5-1,6/dollárig "nem aggódik" az euró drágulása miatt, és e kiszivárogtatással maga is hozzájárult az árfolyam-emelkedéshez.
Előzőleg, tavaly decemberig, az EKB 2 százalékos, rekord alacsony szintet tartott, 2003. június óta. A bank idei sietsége egyelőre alig mutatkozik az aktuális adatokban, de a távolabbi kilátások rohamosan romlanak. Jövőre csökkenő inflációra számít az EKB, sejtetve, hogy a kamatemelő indulata is alábbhagy.
Az EKB legújabb előrejelzése szerint a jövőre várható inflációs sáv közepe, 2,2 százalék körül, alacsonyabb lesz az eddig jósolt a 2,4 százaléknál. Ennél is alacsonyabb inflációra számít az EKB 2008-ra, 1,8-1,9 százalék körülire, évi átlagban először 2 százalék alatt 1999 óta, annak ellenére, hogy a gazdasági növekedésre az eddiginél erősebb előrejelzést ad a bank: jövőre 2,2-2,3 százalékos GDP-növekedésre számítanak az EKB közgazdászai az euróövezetben, az eddig várt, 2,1 százalékos többlet helyett.
