A most közzétett brüsszeli elemzés a Bizottság által elkészített, a lisszaboni növekedési és foglalkoztatási stratégia előrehaladásáról szóló legfrissebb éves jelentés része. A dokumentumot 2007 márciusában az Európai Tanács tavaszi ülésén nyújtják be.

A Bizottság ajánlásai

- Magyarország folytassa az államháztartási hiány és a bruttó adóssághányad hitelt érdemlő csökkenésének biztosításához szükséges intézkedések végrehajtását, fokozottan támaszkodva ennek során a kiadási oldalra, ideértve az alaposabb és átfogóbb kiadási szabályok kidolgozását - reformálja meg a közigazgatást, az egészség-ügyet, a nyugdíj- és az oktatási rendszert a hosszútávú költség-vetési fenntarthatóság biztosí-tására és a gazdasági hatékonyság javítására tekintettel. Ez magában foglalja a korengedményes nyugdíjazás további korlátozására, a rokkantsági nyugdíjra újonnan jogosulttá válók számának csökkentésére és az egészségügyi rendszer további szerkezetátalakítására irányuló lépéseket - erősítse meg az aktív munkaerőpiaci politikákat, vezessen be további ösztönzőket, amelyek munkavállalásra és a munkaerőpiacon való maradásra ösztönöznek, valamint fejezze be az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltatási rendszer létrehozását - javítsa az oktatási és képzési rendszerekhez való hozzáférést, valamint e rendszerek munkaerőpiaci igényekre való reagálási készségét, beleértve az elegendő számú műszaki és tudományos végzettségű diplomás biztosítását.

A Bizottság megállapítja, hogy a Magyarország előtt álló kihívások terén megvalósuló előrehaladás korlátozott mértékű volt.

Mind a foglalkoztatási, mind a mikroökonómiai szakpolitika terén megvalósult néhány reform, ám továbbra is számos tennivaló marad ezeken a területeken csakúgy, mint a makrogazdasági stabilitás növelése terén. Csak korlátozott mértékű előrehaladást sikerült elérni az Európai Tanács 2006. tavaszi ülésén tett kötelezettségvállalások teljesítése terén.

A Bizottság Magyarország esetében a reformfolyamat számos pozitívumát emeli ki, úgymint a deficit csökkentését célzó, nemrégiben elfogadott korrekciós intézkedéseket, amelyek mind a bevételek növelését, mind a kiadások csökkentését magukban foglalják; a munkanélküli-járulék rendszerének reformját; a kezdeti lépéseket a foglalkoztatási és szociális szolgáltatási rendszerek integrálása irányában; valamint a piacra lépési korlátok megszüntetését egyes területeken, különösen a kiskereskedelmi gyógyszerágazatban.

A Bizottság véleménye szerint Magyarországnak összpontosítania kell az állami kutatási rendszer reformjára; az állami támogatások csökkentésére és átcsoportosítására; az összefüggőbb kutatás-fejlesztési, innovációs, valamint informatikai és kommunikációs technológiai stratégia kidolgozására; a vállalkozások adminisztratív terheinek további csökkentésére; a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci helyzetének javítására; a be nem jelentett munkavégzés bejelentetté való átalakítására; a tartós regionális foglalkoztatási aránytalanságok csökkentésére; és az egész életen át tartó tanulás stratégiájának kidolgozására.

2005 őszén minden tagállam összeállította nemzeti reformprogramját, a Bizottság pedig az elért haladásról szóló és 2006 januárjában megjelent éves jelentésében nyilvánosságra hozott első értékelésében meghatározta e programok erősségeit és gyenge pontjait.

A Bizottság most nyilvánosságra hozott legfrissebb, az elért haladásról szóló éves jelentésében 25 úgynevezett országfejezet szerepel, amelyekben a Bizottság két egyszerű kérdésre keresi a választ: az adott tagállam milyen haladást ért el az eredeti nemzeti reformprogramjában szereplő intézkedések végrehajtása terén, és a tagállamok mit tettek programjaik megerősítése érdekében.