Borfogyasztó. Kábító cseppek

Ötször átárazott sajt, egér a WC-papír mögött, 600 millió forintnyi kiosztott hatósági bírság csak a nyári élelmiszer-razziák során. A fogyasztóvédelem fejlődésének bőven van tere Magyarországon, így örvendetesnek tűnhet, hogy újabban több civil fogyasztóvédő szervezet is úgynevezett fogyasztói klubokat alapított. Nyugat-Európában ezek a csoportosulások általában a fogyasztók érdek-képviseleti fórumai, és akadnak olyanok is, amelyekben fogyasztóvédelmi oktatás zajlik. A nemrég alakult magyar klubok esetében azonban az elnevezés csalóka, ezekben ugyanis nem a vásárlók, hanem az eladók alkotják a tagságot.

A napokban hozta létre klubját például a néhány önkéntessel kilenc éve tevékenykedő Fogyasztóvédő és Érdekszövetség Alapítvány (FÉA). Azt ígérik, hogy 16 órás telefonos forródróton fogják fogadni a fogyasztók megkereséseit, és azokat, amilyen gyorsan csak lehet, összegyűjtve eljuttatják a cégekhez - vagyis a klubtagokhoz -, amelyek vállalják a gyors intézkedést. Az alapítvány működtet egy honlapot is, ahova a fogyasztói panaszokat és az azokra adott cégválaszokat egyaránt felteszik. A nyilvánosság erején túl is szigorú bánásmódra számíthatnak a renitens cégek - mondta a HVG-nek Selmeczi Balázs, az alapítvány elnöke, hozzátéve: a klubból ki fogják zárni azokat, akik többszöri megkeresésre sem válaszolnak a panaszokra. A klub ötletére máris ráharapott a Tesco-Global Áruházak Zrt. és az Auchan Magyarország Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Utóbbi kommunikációs vezetője, Gillemot Katalin állítja, örülnek a civilek közreműködésének, mivel vannak olyan panaszok, amelyek az ügyfélszolgálatokon keresztül el sem jutnak hozzájuk: például nemrég az egyik gumiabroncs címkéjén az Európai Unió szerepelt származási helyként, holott a gumiba a "Made in China" volt beleégetve.

Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) fogyasztói klubja az előző példától eltérően elsősorban az oktatásban és a képzésben működik együtt cégekkel. A több mint harminc regionális irodával rendelkező, ezer önkéntest foglalkoztató civil szervezet idén áprilisban alapította a Tájékozott Fogyasztókért Klubot. A csatlakozók, mint például a Richter Gedeon Rt., a UPC Magyarország Kft. vagy éppen - a Gazdasági Versenyhivatal által a fogyasztók megtévesztéséért nemrég csúcsbírságot kapott - Procter & Gamble Magyarország Nagykereskedelmi Kkt. (HVG, 2006. szeptember 29.), klubtagként vállalják, hogy magukra nézve kötelezőnek tartják a minőségi termékek gyártását, szolgáltatások nyújtását, valamint a felelős tájékoztatást, s az ezt megszegő tagok szankcionálására az OFE-val közösen etikai kódexet dolgoznak ki. Az OFE a klubhoz csatlakozó cégek dolgozóinak is szervez továbbképzéseket (mindez teljesen adómentes a vállalatoknak, mivel az OFE kiemelten közhasznú szervezet). Ezenfelül a klubtagokkal közösen fogyasztóvédelmi segédanyagokat fognak szerkeszteni iskolák számára; "szituációs játékokkal mutatjuk be a diákoknak például a jótállás, a szavatosság és a garanciális jogok szabályait" - ismertette a terveket Szép Gábor, az egyesület sajtóreferense.

Persze a cégek tartják el az ilyen típusú "fogyasztói klubokat". Az évi 140 millió forintos költségvetésből gazdálkodó OFE klubjának éves tagdíja 1 millió 650 ezer forint, amitől a tagok "saját belátásuk szerint" felfelé eltérhetnek, a jóval szerényebb, 1-2 millió forintból gazdálkodó FÉA-nál vállalatonként 100 ezer forint a beugró. Ez a vállalati anyagi köldökzsinór persze nem segíti a szervezetek hitelességét.

"A civileket arra kényszerítették, hogy szövetkezzenek a cégekkel, mivel a legnagyobb bevételi forrást jelentő hazai pályázati pénzek kiírása hónapokat csúszott" - értékelte a helyzetet a HVG-nek egy neve elhallgatását kérő fogyasztóvédelmi szakértő. Egy kormányrendelet szerint a hivatalosan beszedett fogyasztásvédelmi bírság 30 százalékát fogyasztóvédelemre szakosított civil szervezetek között kell szétosztani, és az összegre évente kétszer ír ki pályázatot a Szociális és Munkaügyi Minisztérium. Az idén azonban az első kiírás több mint négy hónapot késett, így júniusban csak egy 60 milliós keret állt rendelkezésre. Ráadásul a 30 százalék sem látszik teljesülni: a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség tavaly 800 millió forint körüli bírságot vetett ki, ehhez képest a múlt évben harminc nyertes pályázó között 187,8 millió forintot osztottak szét. Az idén hasonló nagyságú bevételt vár a főfelügyelőség, de a szociális tárca még kevesebb pályázati pénzt oszt, legalábbis a nyári 60 millió után év vége felé ígér egy újabb 100 millió forint körüli keretet. A civilek jelentős összegekhez juthatnak elvileg a nemzeti civil alapprogramból és az Európai Bizottságtól is, az előbbivel leginkább az a probléma, hogy a fogyasztóvédőknek más típusú civil szervezetekkel kell versenyezniük a pénzekért, az utóbbinál pedig ritkán írják ki a pályázatokat, és azokon általában csak a nagyobb szervezetek indulhatnak.

A vállalkozók által finanszírozott fogyasztóvédelem pártatlanságáról eltérőek a vélemények. Selmeczi Balázs szerint "nem arról szól a dolog, hogy eltussoljuk az ügyeket, csak azt lehet korrumpálni, aki hagyja magát", az OFE-nél pedig úgy gondolják, hogy a nyilvánosság ereje már önmagában is elég lesz ahhoz, hogy visszatartsa a cégeket a "tisztességtelen próbálkozásoktól". Mások ragaszkodnak az önállósághoz: a Társadalmi Unióba szerveződött tagok például fővárosi és vidéki ügyfélszolgálati irodákat, valamint országos fogyasztóvédelmi klubhálózatot működtetnek - Nyíregyházától Pécsig, összesen 14 helyszínen - elsősorban a vásárlóknak, és kizárólag pályázati pénzeket felhasználva. Az országszerte több mint negyven tagszervezetet tömörítő unió nemrég bojkottbizottságot alapított a rossz minőségű áruk ellen, és szórólapokat osztogattak az egyik nagy áruházlánc előtt. Szabó Miklós, az unió elnöke elfogadhatatlannak minősítette a cégpénzekből fenntartott fogyasztói klubok gyakorlatát. Úgy véli, fontos szerep hárul Magyarországon a civil fogyasztóvédőkre, mivel az öntudat még nem alakult ki a vásárlókban, ezért szükség van arra, hogy tudatosítsák a fogyasztói jogokat és értékeket.

HOMONNAI GÁBOR