HVG

"Szívet-lelket melengető ajánlattal" próbálja villanyfűtésre csábítani ügyfeleit az Elektromos Művek Zrt.: részleges áramdíj-jóváírást ígér annak, aki az ősz folyamán elektromos fűtőkészüléket vásárol. A szakértők minősítése szerint energiatakarékosságra korántsem ösztönző akció sikere azonban két okból is erősen kérdéses. Egyrészt azért, mert az idén a szokásosnál legalább egy hónappal később köszöntött be a hideg, így a szezon kezdete előtt nem igazán volt szükség kiegészítő fűtésre; márpedig ez a villany egyik tipikus felhasználási módja. Másrészt pedig a villamos energia a jelentős mértékű augusztusi gázáremelés és az elmúlt hetekben bejelentett távhődrágulás ellenére sem veszi fel a versenyt e legnépszerűbb megoldásokkal, mindössze a tüzelőolaj és a PB-gáz drágább (lásd táblázatunkat a 94. oldalon). Egy újabb, esetleg még a legutóbbinál is drasztikusabb jövő évi gázáremelés azonban némileg átrendezheti a fűtésgazdaságossági sorrendet, legalábbis egyes társadalmi rétegeknél.

HVG

"Akik öt-hat éve elköszöntek tőlem, mert bevezették a gázt, most sorra jönnek vissza szenet vagy fát venni, hogy régi kazánjukat újra beüzemeljék" - mutatott rá a trendre a HVG-nek Krafcsik Gábor, a DBK-Tüzelőanyag Kft. győri telephelyének vezetője. Szerinte a lakosság egy része nem az augusztusi gázáremelés után kezdett más fűtési módokkal próbálkozni, hanem már januárban, amikor Oroszország átmenetileg leállította a gázszállítást Ukrajnának, s így néhány napra Magyarországnak is kevesebb jutott belőle. "Igyekeznek a kiszolgáltatott helyzetből kikerülni, ezért akinek megvan a régi, szilárd tüzelőanyagot felhasználó kazánja, az csak szinten tartásra használja a gázfűtést, és amikor hidegebb van, szénnel vagy tűzifával melegít" - magyarázta Krafcsik. A fafűtés önmagában szintén meglehetősen költséges: egy átlagos méretű, 100 négyzetméteres családi ház esetében, közepes téli időjárást feltételezve, naponta 1200-1400 forintba kerül, azaz a havi kiadás nagyjából 40 ezer forintra rúghat. A költség persze nagyban függ a ház szigetelésétől és a fűtésrendszer korszerűségétől is; egy régi kandalló a leghidegebb napokon akár 1 mázsa fát is megehet. Ha azonban vegyes fűtéssel az éves gázfogyasztást a legjobban támogatott, 1500 köbméteres mérték alatt lehet tartani, kiegészítő fatüzeléssel akár havi több tízezer forintot is meg lehet spórolni - becsülte a szakember.

Feltéve persze, hogy sikerül elegendő tűzifát beszerezni. "A fafűtésnek reneszánsza van, ám a tüzéptelepeken alig van fa, mert a biomasszára átálló erőművek tonnaszám vásárolják az erdészetektől" - erősítette meg Barta Judit, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. "Korábban 4-5 ezer mázsás készlettel kezdtem a szezont, most alig több mint 200 mázsa tűzifa van a telepen, ez pedig egy nap alatt elfogy" - érzékeltette a hiányt Krafcsik. Szakértők szerint az erőművek igénye miatt országosan mintegy 1 millió tonnával csökkent az éves tűzifakészlet, ami a lakosságnak szánt mennyiségnek nagyjából a negyede. A kínálatot - főként a keleti országrészben - ukrán fával igyekeznek pótolni, ám az 10-15 százalékkal drágább a hazainál. Pedig a tűzifa ára - részben a hiány miatt, részben pedig azért, mert követi a gázárakat - egy év alatt csaknem 40 százalékkal ugrott meg. "Tavaly még 1500-1600 forintért árultuk mázsáját, az idén 2 ezer forint fölé emelkedett a bruttó ár" - mondta a HVG-nek Szabó Istvánné, a pécsi PQR Kft. kereskedelmi vezetője, hozzátéve, hogy a dráguláshoz a szeptemberi áfaváltozás is hozzájárult.

Más kérdés, hogy már július-augusztusban sem lehetett mindenütt fát kapni, mert egyes szemfüles kereskedők visszatartották a készletet, hogy azt később 15 helyett 20 százalékos áfakulccsal adhassák el. A tisztánlátást nehezíti, hogy jelentős a feketén kivágott famennyiség is, olyannyira, hogy a Magyar Energia Hivatal az 1990-es évek eleje óta nem tud választ adni arra a misztikus jelenségre, miképpen haladhatja meg a szilárd tüzelőanyagok felhasználása azok kereskedelmi forgalmát. Az illegális kereskedelem mellett ebben nyilvánvalóan az is szerepet játszik, hogy - főként vidéken, illetve a családi házakban - elégetik a kerti hulladékot, a mezőgazdasági nyesedéket is.

Bár gyakorlatilag az összes fűtőanyag ára kúszik a gázár után, változatlanul a legolcsóbb megoldás - persze a hulladékot leszámítva - a barnaszén. A kereskedők tapasztalatai szerint a viszonylag kedvező ár miatt a széntüzelésűkazán-tulajdonosok közül is egyre többen állnak át barnaszénre, pedig a Lengyel- és Oroszországból importált feketeszén fűtőértéke 30-40 százalékkal nagyobb, így a váltással az éves kiadás lényegében nem csökkenthető. A barnaszén ára jelenleg 2300 és 2800, míg a feketéé 3200-3800 forint között mozog mázsánként - az északi határtól távolabb eső országrészekben a magas szállítási költségek miatt drágább. A cseh és a lengyel bányák azonban máris bejelentették, hogy januárban tovább emelnek, ám várhatóan kevesebbel, mint amennyivel a lakossági gáz ára nő. "Pécs térségében sok szenes kazán maradt talonban, a családok legalább a hétvégéken megpróbálnak a gázzal spórolni" - mondta Szabó Istvánné, hozzátéve azonban, hogy a többség a legfeljebb havi 10 ezer forintos megtakarításért nem szívesen lapátol szenet, és nem szereti a szénfűtéssel járó kényelmetlenségeket sem.

A háztartások többségének azonban nincs választási lehetősége, így szakértők szerint a jelentős díjemelések ellenére a jövőben is vezetékes gázzal fűtik majd a 3,8 millió hazai háztartás mintegy 70 százalékát. Márpedig csaknem 30 százalékos idei drágulás után a következő két-három évben további radikális gázáremelések várhatók, legalábbis egyes társadalmi csoportok számlája ennyivel ugorhat meg (HVG, 2006. augusztus 19.). A kormányzat ugyanis fokozatosan áttér a mennyiségi alapúról a szociális alapú szubvencióra. Ha ezzel egy időben tehermentesíteni akarja a büdzsét az idén már 200 milliárd forintra rúgó gázár-támogatási tételtől - amelyet a költségvetési törvényjavaslat szerint 2007-ben megfelez -, a jelenleg még alanyi jogon szubvencionáltak egy része szélsőséges esetben akár 60 százalékkal is többet fizethet.

Némileg visszafoghatja a szükséges emelés mértékét, hogy miután 2002 eleje óta több mint háromszorosára nőtt a világpiaci olajár - márpedig ehhez kötődik az importált gáz beszerzési ára is -, az utóbbi két hónapban csökkenésnek indult. Mivel az import gázár megállapítása során kilenc hónapos késleltetéssel kalkulálják be az olajár alakulását, a tendencia megváltozása miatt 10 százalékos drágulásra kell számítani - mutatott rá Barta Judit, aki szerint ezt követően már politikai döntésen múlik, mely szociális ismérvek alapján alakítja át a kormány a támogatási rendszert. A kutató mindenesetre egyetért a tervezett változtatással, mivel a mai tömbtarifarendszer mennyiségi alapon dotálja a fogyasztókat, így azokat is, akik egyébként gond nélkül ki tudják fizetni gázszámlájukat.

Pillanatnyilag politikusaiknak köszönhetik a távfűtéses lakásokban élők is, hogy idén ősszel még megúszták a jelentős távhőemelést. Az önkormányzati választások miatt ugyanis a legtöbb városban vagy elnapolták a döntést, vagy a helyhatóság magára vállalta azt a tehernövekedést, ami a távhő árában meghatározó szerepet játszó gázáremelésből fakadt. Budapesten és Debrecenben például egyaránt csak november 1-jén drágítottak 8,4, illetve 11 százalékkal, ez a mérték a lakosság éves fűtésköltségeit körülbelül 10-10 ezer forinttal dobja meg. Veszprémben pedig csak az 5 százalékpontos áfakulcsváltozást érvényesítette az árakban az önkormányzat szeptemberben, és a választások előestéjén azzal büszkélkedett, hogy a többletköltséget lenyeli - igaz, csak december végéig.

G. TÓTH ILDA