Az MNB 2007-re 7,3 százalékos, jövőre 3,6 százalékos fogyasztói árnövekedést prognosztizál, a februári inflációs
prognózishoz képest magasabb bérdinamikát és világpiaci energiaárakat vár - jelezte Karvalits Ferenc, aki úgy vélte, hogy a márciusi 9 százalékos csúcs után lassan ereszkedni kezd az infláció, majd ősszel, a tavalyi áfa-emelkedés évfordulóján erőteljesebbé válik az árcsökkenés üteme.

"Az infláció szempontjából fontos megérteni a bérek alakulását, mert aggodalomra okot adó folyamatokat látunk" - fogalmazott az alelnök, hozzátéve, hogy  a fiskális kiigazításból fakadó intézkedések torzítják a megfigyelt béradatokat. Az MNB igyekezett kiszűrni a gazdaság kifehérítéséből és a decemberi, idén márciusról előrehozott bónusz kifizetésekből adódó torzító hatásokat, és a számítás azt mutatta, hogy a bérdinamika rendkívül jelentős, pontosabban a bérek gyorsabban nőttek, mint a termelékenység, elsősorban a szolgáltatási szektorban - közölte Karvalits Ferenc. 

A jegybank alelnöke elmondta: az MNB előrejelzése szerint az idén a GDP-arányos államháztartási hiány a konvergenciaprogramban jelzett 6,8 százaléknál kisebb, 6 százalék lehet, jövőre pedig 4 százalék.

Az MNB-nél is alacsonyabb, 5,8 százalékos idei államháztartásihiány-prognózist adott Barcza György. A K and H bank vezető elemzője az év végére 7 százalékos alapkamatot vár, s "az sem lenne meglepő, ha a jövő év második felében már ötössel kezdődne a kamatmérték". A folyó fizetési mérleget illetve az euró forint árfolyamát elemezve Barcza György elmondta: tavaly 4 milliárd eurónyi devizahitelt vett fel a lakosság, és az idén várható összeg 3-3,5 milliárd euró lesz. A statisztikából az is látható, hogy a vállalatok tavaly az év utolsó részében 260 forintos euró árfolyam mellett fizettek vissza devizahiteleket, idén márciusban pedig 250 forintos árfolyam esetén - tette hozzá.