Munka a győri futószalagon. Gyorsulási verseny © Audi Hungaria

A tavalyi év egészét tekintve csak Lengyelországban volt gyorsabb a növekedési ütem, de Magyarországon ez az alacsony bázishoz képest következett be. Magyarországon az ipari bruttó termelés 2006-ban 10 százalékkal emelkedett, a megelőző két évben 7-7 százalékos volt a növekedés. Az Európai Unióban 2006-ban 3,6 százalékos volt a bővülés. A KSH szerint a gazdasági növekedésben az ipar különleges szerepet tölt be, az áruexport túlnyomó részét ugyanis az ipar hozza létre.

Tavaly, amikor a belföldi kereslet stagnált, így a növekedés kizárólagos forrása az export volt, az ipari termelés jelentősége még hangsúlyosabbá vált. A KSH szerint az ipariban nem érvényesült a lassulás tendenciája sem az előző évekhez képest, sem pedig az év folyamán.

Magyarországon az ipari termelés dinamikus növekedésében meghatározó szerepet töltött be az export – ami 15 százalékkal volt nagyobb, mint 2005-ben –, de hozzájárult a belföldi értékesítés 4 százalékos növekedése is. Az ipari konjunktúra erősödése elsősorban az exportorientált ágazatokban éreztette hatását. Közülük is kiemelkedik a járműgyártás 26 százalékos terméknövekedése, és a gép, gépi berendezések gyártása, ahol 20 százalékkal termeltek többet 2006-ban, mint az előző évben.

A feldolgozóipar 14 ágazat közül kettőben – a textiliparban és a kőolaj-feldolgozásban – csökkent a termelés, az élelmiszeriparban pedig az előző évi szinten maradt. A KSH kiadványa szerint az ipar hozzáadott értéke tavaly 8,6 százalékkal emelkedett. Az ipar termelékenysége javult, az egy foglalkoztatottra jutó termelés 12 százalékkal emelkedett. Az ipari bruttó kereset reálértéken 4,4 százalékkal nőtt.