Márciusban 10,5 millió euró aktívum alakult ki – az előzetes adat plusz 17 millió euró volt –, ami 251,6 millió euróval kedvezőbb az egy évvel ezelőttinél. Az év első három hónapjában az export volumene 18 százalékkal, az import 15 százalékkal bővült a megelőző év azonos időszakához képest. Folyó áras forintadatokból számítva az export 17, az import pedig 14 százalékkal nőtt. Euróban mérve a növekedés üteme megegyezett a volumenben számítottal: 18, illetve 15 százalékot tett ki.

Az első negyedévben a külkereskedelem forintárszintje csekély és a forgalom mindkét irányában lényegében azonos mértékben csökkent, s így a cserearány sem változott érdemlegesen. A forint két százalékkal erősödött az egy évvel korábbi szinthez képest, ami túlnyomórészt a dollárhoz viszonyított felértékelődés következménye. A devizaárszint a forgalom mindkét irányában másfél százalék körüli mértékben emelkedett.

A KSH adatai szerint a gépek és szállítóeszközök kereskedelmének volumene exportban 22 százalékkal, importban 20 százalékkal haladta meg a bázisidőszak szintjét.

A közúti járművek csoportjában az import értéke 364 millió eurót tett ki, 29 százalékkal nőtt, az export 495 millió euró volt, 50 százalékkal emelkedett. Ezen belül a személygépkocsik kivitelének első negyedéves mennyisége közel 2,5-szeresére, 91000 darabra emelkedett.

Importban a számítógép-alkatrészeket és tartozékokat tartalmazó irodagépek és gépi adatfeldolgozó berendezések, valamint a híradás-technikai, hangrögzítő és lejátszó készülékek folyó áron számított forgalma egyaránt 40 százalékot meghaladó mértékben bővült.

Az árufőcsoportok közül a behozatal csak a feldolgozott termékeknél nőtt nagyobb mértékben a kivitelnél: a volumenben mért növekedés 13, illetve 8 százalékot tett ki. Importban a vas és acél, valamint a színesfémek forgalma nőtt kimagaslóan, 41, illetve 64 százalékkal.

Az energiahordozók behozatalát vizsgálva kiderül: az első három hónapban a szén, koksz, brikett árucsoportnál 44 százalékos növekedést, a kőolaj és kőolajtermékeknél 11 százalékos csökkenést rögzítetett a KSH, a természetes és mesterséges gázok importja 3 százalékkal nőtt, az utóbbi két árucsoport esetében szinte kizárólag a forintárszint változással magyarázható a változás.

Az árufőcsoportok közül a legnagyobb mértékű exportnövekedés az élelmiszerek, italok, dohánytermékek esetében következett be: a kivitel volumene 27 százalékkal növekedett. A kivitel jelentős bővülésének egyik meghatározó tényezője a kukoricaexport volt, az eladott 1,9 millió tonnányi export 3,7-szerese a bázisidőszak mennyiségének.

Az Európai Unióba irányuló kivitel volumene 17 százalékkal, az onnan érkező behozatalé 14 százalékkal nőtt a megelőző év azonos időszakához képest, ezen belül továbbra is az új tagállamokkal (EU-12) volt dinamikusabb (30 százalékot meghaladó) a növekedés. A forgalom egyenlege mind a régi, mind az új tagországokkal aktívumot mutat; a teljes uniós exporttöbblet közel 60 százaléka az új tagállamokkal folytatott árucserében keletkezett.

Az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemben az első három hónapban 21 százalékos volt az export- és 16 százalékos az importvolumen-növekedése, e relációban a passzívum 26 milliárd forinttal csökkent. Ezen belül a legnagyobb mértékű, több mint 70 milliárd forintos mérlegjavulás az Európai Unión kívüli európai országokkal következett be, amelynek egyik meghatározója az oroszországi rendeltetésű gépexport felfutása. Az ázsiai országokkal folytatott kereskedelem egyenlege ugyanakkor – a jelentősebb országcsoportok közül egyedüliként – romlott, amely legnagyobbrészt a hongkongi és a kínai kereskedelem alakulásával magyarázható.