Az új jogszabályok bevezetésével Magyarország célja az EGT előírásokkal való harmonizáció, valamint a Schengeni Egyezmény és rendszer jövő év elejére tervezett bevezetésének előkészítése. A két új törvény kapcsán új rendeletek kiadására és több jogszabály módosítására is sor került.

Noha bizonyos EGT-tagállamok állampolgárai esetében továbbra is
alkalmazhatók a viszonossági szerződéseken alapuló munkavállalási engedélyre vonatkozó rendelkezések, az új szabályozás célja egyértelműen az EGT állampolgárok és családtagjaik szabad mozgásának biztosítása az EGT-n belül.

A harmadik országból Magyarországra érkező személyek beutazását külön törvény szabályozza. Ez a jogszabály már tartalmaz bizonyos schengeni követelményeket, azonban a hírlevél szerint módosítása várható, amint Magyarország a Schengeni Egyezmény és rendszer teljes jogú tagjává válik, és az Európai Parlamenttől megkapja az erről szóló hivatalos határozatot. Az új törvény egyértelműen a harmadik országbeli állampolgárok bevándorlásának szorosabb ellenőrzését és szabályozását célozza.

A fentiek, továbbá az EGT állampolgárok és családtagjaik szabad mozgását biztosító rendelkezések miatt az szja-törvényt is módosították, hogy összehangolják a bevándorlási törvénnyel. Változott az adóilletőség fogalmának meghatározása, így a tb-törvény vonatkozó rendelkezései is módosultak.

Az új magyar szabályozás alapján 2007. július 1-jétől a magánszemély magyar adóilletőségűnek minősül, amennyiben magyar állampolgár (kivéve azokat a kettős állampolgárokat, akinek nincs Magyarországon állandó lakhelyük vagy szokásos tartózkodási helyük); Magyarországon kiállított EGT tartózkodási engedélyük van és egy naptári évben (az érkezés és az elutazás napját is beleértve) legalább 183 napot Magyarországon töltő EGT állampolgár; Magyarországon tartósan letelepedett harmadik országbeli (nem magyar, nem EGT) állampolgár.

Emellett (a fenti kritériumok nem teljesülése esetén), a magánszemély abban az esetben is magyar adóilletőségűnek minősül, ha állandó lakhelye kizárólag Magyarországon van; ha állandó lakhelye Magyarországon nem vagy nem csak Magyarországon van, azonban legfontosabb érdekeltségeinek (családi és gazdasági kapcsolatainak) központja Magyarországon található; ha állandó lakhelye Magyarországon nincs vagy nem csak  Magyarországon van, legfontosabb érdekeltségeinek (család és gazdasági kapcsolatainak) központja nem Magyarországon található, azonban Magyarországon szokásos tartózkodási helye van (legalább 183 napot Magyarországon tölt).