Az Európai Parlament szerdán, Strasbourgban 512 igen, 155 nem, 13 tartózkodó szavazattal a postai liberalizációról szóló jogszabálytervezetet első olvasatban elfogadta. A jogszabályváltozás Európa-szerte több millió postai dolgozót érint.

Az új kommunikációs eszközök megjelenésének köszönhetően jelentősen átalakult a postai szolgáltatások piaca Európában. Az Európai Bizottság adatai szerint erősen csökkent a magánszemélyek által küldött hagyományos levelek száma, így ma már a levelek 85 százaléka hivatalos, illetve üzleti küldemény. A Magyar Posta esetében is hasonló ez az arány: az 50 gramm alatti küldemények 80 százaléka üzleti küldemény, amelynek 90-95 százaléka jellemzően üzleti ügyfelektől a háztartásokba irányuló küldemény – mondta el a HVG Online-nak Szivi László, a Magyar Posta üzleti vezérigazgató-helyettese. A postai szolgáltatások ugyanakkor még most is az EU GDP-jének 1 százalékát adják, és az európai postai szolgáltatók évi 88 milliárd eurós forgalmat bonyolítanak.

Az elfogadott szöveg szerint a tagállamokban még meglévő postai monopóliumoknak – az eddigi EB javaslathoz képest két évvel később – legkésőbb 2010. december 31-én meg kell szűnniük. Az új tagállamok - így Magyarország is - további két évet kapnának a felkészülésre. A piacnyitás értelmében a nemzeti postaszolgáltatóknak megszűnik a monopóliumuk az 50 grammnál könnyebb levelek szállítására.

A képviselők a piacukat teljes mértékben megnyitott vagy hamarosan megnyitó tagállamok számára (Svédország, Németország, Finnország, Hollandia, Nagy-Britannia) viszont – korlátozott időtartamra és a szolgáltatások adott körére vonatkozóan – engedélyeznék, hogy „egy másik tagállamban működő monopóliumtól megtagadják az engedélyt a saját területükön való működésre”.

Egyetemes szolgáltatás

A szöveg szerint „az egyetemes szolgáltatás minden munkanap egy postaláda-ürítést és egy kézbesítést jelent minden egyes természetes vagy jogi személy otthonába, illetve székhelyére vagy telephelyére, távoli vagy gyéren lakott területeken is”. Az egyetemes szolgáltatásokkal való megbízásra vonatkozó feltételeknek az objektivitás, átláthatóság, a megkülönböztetés-mentesség, az arányosság és a lehető legkisebb piactorzítás elvein kell alapulniuk. A bizottsági javaslat szerint az egyetemes szolgáltatások díjait a költségekhez kell igazítani. Eszerint csak egyértelműen meghatározott kivételek esetében lehetne eltérni attól az elvtől, hogy a postai szolgáltatások díjainak a költségeken kell alapulniuk. A bizottság azt indítványozza, hogy a tagállamok egységes díjszabást csak olyan szolgáltatásoknál alkalmazzanak, amelyekre a darabonkénti díjszabás vonatkozik, azaz olyan szolgáltatásokra, amelyeket többnyire a fogyasztók és a kisvállalkozások használnak.

A 2013–ig szóló haladék mindenképp könnyítés, de még ez sem jelenti azt, hogy a Magyar Posta hátradőlhet és fellélegezhet. Ahhoz, hogy a 2013-as piacnyitásra megerősödjön és versenyképessé váljon a Magyar Posta a 2003-ban meghirdetett, többéves modernizációs programjának végrehajtásával készül – mondta el kérdésünkre Szivi László. Az alapvetően a hatékonyságot megcélzó fejlesztésekhez évi 14-15 milliárd forintos beruházás szükséges, amelyet a posta – állami segítség nélkül – saját maga gazdálkodik ki – hangsúlyozta az üzleti vezérigazgató-helyettes. A fejlesztések első sorban a logisztikai és feldolgozási rendszerek optimalizálását (a budaörsi feldolgozóközpont kapacitásának bővítése), az informatikai támogatottság növelését (e-szolgáltatások bővítése: pl. internetes értékesítés, küldemények nyomon követése) illetve a már meglévő nagyobb postahivatalok átalakítását (ügyfélterek és ügyfélhívó-rendszer kialakítása) vagy egyes hivatalok jelentősebb ügyfélforgalom lebonyolítására alkalmasabb, például nagyobb parkolóval rendelkező helyszínekre történő áthelyezését takarják – tette hozzá.

Bár a piacliberalizációra vonatkozó javaslat szerint a szolgáltatóknak egyetemes szolgáltatást kellene  minden munkanap még a távoli vagy gyéren lakott területeken is, Szivi László szerint a piacnyitás után elsősorban mégis arra kell felkészülnie a Magyar Postának, hogy a megjelenő versenytársak a sűrűn lakott területeket és a posta jelenlegi üzleti partnereit próbálják majd meg elhalászni, a kevésbé jövedelmező területek pedig megmaradnak az állami társaságnál. Bár több európai parlamenti képviselő javaslatában szerepeltek olyan korlátozó tényezők, amelyekkel az ilyen egyenlőtlenségeket kiküszöbölnék, de Szivi László szerint ez nem járható út egy liberalizált piacon.

Egy másik javaslat szerint, amennyiben a piaci szereplők nem lennének képesek üzleti alapon biztosítani az egyetemes szolgáltatásokat, a tagállamok (a szolgáltatók által és/vagy a szolgáltatási díjakból finanszírozott) kompenzációs alapokat állíthatnának fel a költségek fedezésére, vagy az állam közvetlenül kompenzálhatná a szolgáltatókat. Az alkalmazandó finanszírozási mechanizmusokról a tagállamok maguk dönthetnének.

A szakember szerint egy kompenzációs alap létrehozása sem jelentene megoldást erre a problémára, ugyanis nehezen kivitelezhető és véleménye szerint piactorzító hatása is van. Az viszont mindenképp pozitív javaslat, hogy a tagállamokra hagyják az egyetemleges szolgáltatások meghatározását, ugyanakkor úgy véli, a magyar szabályozáson is lazítani kellene.

A bizottság a postai szolgáltatások belső piacának megvalósítását, azaz a postai ágazaton belül a különleges jogok megszüntetését, az egyetemes szolgáltatások fenntartható magas színvonalú, megfizethető árakon történő biztosítását, továbbá a postai szolgáltatások szabályozására vonatkozó alapelvek harmonizálását tűzte ki célul. A postai szolgáltatásokról szóló irányelv 1997-ben a 350 grammnál nehezebb küldeményeknél már megnyitotta a piacot, egyben garantálta a polgároknak az egyetemes szolgáltatásokhoz való jogát (hozzáférés a postai szolgáltatásokhoz lakóhelytől függetlenül, méltányos áron). A 2002-ben elfogadott módosítás 100 grammnál húzta meg a határt, és 2009-es piacnyitást írt elő. Az Európai Bizottság 2006 végén terjesztette elő a jogszabályt felülvizsgáló újabb javaslatát, amelyet az Európai Parlament most együttdöntési eljárásban tárgyal.

Az EP által elfogadott szöveg szerint „a megnövekedett verseny elő fogja mozdítani a postai ágazat és az alternatív kommunikációs módszerek integrációját, és lehetővé teszi, hogy az egyre igényesebb ügyfelek számára nyújtott szolgáltatások minősége javuljon”.

Az európai parlamenti határozattervezet keddi vitájában Barsiné Pataky Etelka magyar néppárti képviselő azt mondta, hogy  az európai piacok teljes megnyitása fontos lépés az európai közös piacon még meglévő akadályok felszámolására”. A képviselőnő hozzátette, a parlament politikai megállapodása lehetővé teszi, hogy 2012 végére minden, ma még monopolhelyzetet élvező postai szolgáltató felkészüljön a versenyre.

Gurmai Zita (szocialista) felszólalásában viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy, „óriásiak a különbségek az egyes tagállamok teljes liberalizációra való felkészültsége között, különösen veszélyeztetettek az új EU tagországok egyetemes postai szolgáltatói és a szektorban foglalkoztatottak”. A képviselőnő a nagy-britanniai és németországi példákat idézve úgy vélekedett, hogy „a gyors liberalizáció jelentős üzleti veszteséget okozhat az állami szolgáltatóknak ..., és számos munkahely is veszélybe kerülhet”. A képviselőnő ezért úgy gondolja, „a szabad verseny biztosítása miatt nagyon fontos, hogy valamennyi postai szolgáltatóra egységes foglalkoztatási feltételeket írjanak elő, amelyek garantálják, hogy az újonnan piacra lépő szolgáltatókra egységes szolgáltatásminőségi kritériumok és foglalkoztatási feltételek vonatkozzanak”. (Az Európai Parlamenti egyébként megszavazta Barsiné és Gurmai két együtt beadott módosító indítványát, amelyeknek az a célja, hogy a Magyar Posta megfelelően fel tudjon készülni a liberalizációra.) 

Az SZDSZ EP-képviselői közleményükben leszögezték: ők a postai szolgáltatások mielőbbi liberalizációja mellett vannak, s nem támogatták a határidőt kitoló módosításokat. "Magyarországnak és a magyar politikai erőknek az Európai Unió piacnyitási törekvéseit katalizátorként kellene felhasználnia az elengedhetetlen belső reformok végrehajtásához. Nem szolgálja Magyarország és a postai szolgáltatásokat igénybe vevő fogyasztók érdekeit, ha a Fidesz-MPSZ és az MSZP a szükséges reformok helyett a monopóliumok és privilégiumok minél további konzerválását helyezi Európa-politikájának középpontjába" - hangsúlyozta Szent-Iványi István SZDSZ-es EP-képviselő.