Az elemzők júliusra 8,4 százalék körüli 12 havi áremelkedést vártak. A maginfláció 2006 júliusához viszonyítva 5,6 százalékot tett ki, egy hónap alatt pedig 0,2 százalékos emelkedést mutatott. Az év első hét hónapjában 8,5 százalékkal emelkedtek az árak. A változatlan adótartalmú árindex 6,6 százalékos emelkedést mutatott az egy évvel korábbihoz képet, míg hó/hó alapon nem változott.

A nyugdíjas fogyasztói árindex 11,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit és 0,1 százalékkal csökkent az előző havihoz képest.

A fogyasztói árak júniusban 0,4 százalékkal emelkedtek májushoz képest, és 8,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Tavaly júliusban a havi inflációs index 0,2 százalék, a 12 havi 3 százalék volt.

Az idén júliusban egy hónap alatt az élelmiszerárak 0,8 százalékkal csökkentek. Árcsökkenés következett be az idényáras élelmiszerek (8,1 százalék), az étolaj (2,4 százalék), valamint a cukor (2 százalék) esetében. Ezzel szemben 5,1 százalékkal növekedett a sertéshús és 3,7 százalékkal a baromfihús ára.

Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek az előző hónaphoz képest 0,4 százalékkal drágultak. A legnagyobb mértékben egy hónap alatt a szolgáltatások árai emelkedtek, 1 százalékkal, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 8,6 százalékkal az egészségügyiekért pedig 4,7 százalékkal kellett többet fizetni.

A tartós fogyasztási cikkek ára 0,3 százalékkal, az egyéb cikkeké 0,1 százalékkal emelkedett, ezen belül a járműüzemanyagok 0,8 százalékkal drágultak. Az előző év azonos időszakához viszonyítva - az elmúlt 12 hónap alatt - az élelmiszerek az átlagosnál nagyobb mértékben, 10,1 százalékkal drágultak. Ezen belül jelentősen, 28,1 százalékkal nőtt a liszt, 21,1 százalékkal a péksütemények és 19 százalékkal a kenyér ára. A baromfihús ára 12 hónap alatt 15,8 százalékkal, a tojásé 12,2 százalékkal emelkedett.

A háztartási energia átlag feletti, 32 százalékos áremelkedésén belül a vezetékes gáz 53,3, a távfűtés 41,7, az elektromos energia pedig 21,2 százalékkal nőtt. A szolgáltatások átlagot meghaladó, 8,7 százalékos áremelkedésén belül a csatornadíj 16,6 százalékkal, a szemétszállítási díj 15,4 százalékkal, a vízdíj 12,5 százalékkal volt magasabb mint egy évvel korábban.

Átlag alatti áremelkedés volt tapasztalható a szeszes italok, dohányáruk, egyéb cikkek, valamint a ruházkodási cikkeknél is. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 0,5 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint 2006 júliusában.

Augusztusra 8 százalékos, az év végére 5,4-6 százalék közötti 12 havi inflációt várnak az MTI által megkérdezett elemzők a júliusi év/év alapon mért 8,4 százalékos fogyasztói áremelkedés után.

Az elemzői várakozásoknak megfelelt a júliusi inflációs adat - mondta Trippon Mariann. A CIB Bank vezető elemzője szerint az idényáras élelmiszerek "hozták a szokásos árcsökkenést", ugyanakkor a későbbiekben ez a szektor jelenti a legnagyobb bizonytalanságot. A hasonló véleményt megfogalmazó Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő vezető elemzője ugyanakkor az étolaj és a cukor havi árcsökkenésére is felhívta a figyelmet.

Bár a havi adatok még nem tükrözik a gabonatermést ért aszály miatt várható áremelkedést, 12 hónap alatt a liszt 28 százalékkal, a kenyér 19 százalékkal drágult - rögzítette Forián Szabó Gergely. A Pioneer Alapkezelő elemzője úgy látja, hogy szeptember-októberben elképzelhető egy "egyszeri árlökés az élelmiszer fronton", ami a teljes szektorra vetítve valószínűleg öt százalék alatt marad, miközben egyes termékeknél, például a húsoknál, vagy a pékárunál kétszámjegyű lehet.

A várttal megegyező júliusi inflációs adatot lefelé mozgatta a szezonális élelmiszerek és a ruházati cikke árcsökkenése, s felfelé nyomta a tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások, ezen belül az üdülési szolgáltatások áremelkedése - magyarázta Nyeste Orsolya. Az Erste Bank elemzője valószínűsíti, hogy például kevesebb last minute utazást hirdettek meg az utazási irodák.

A külföldi utazások árai júliusban 15,5 százalékkal emelkedtek, de ebben nincs semmi különös, hiszen tavaly és tavalyelőtt is hasonló mértéket regisztrált a statisztika - mondta Forián Szabó Gergely, hozzátéve, hogy augusztusban is áremelkedés várható aztán szeptembertő viszont meredeken esnek az üdülési szolgáltatások árai.

Júliusban a tartós fogyasztási cikkek havi 0,3 áremelkedése a használt autóknál bekövetkezet drágulással magyarázható - mutatattak rá a szakértők.

Az infláció jövőbeni alakulására vonatkozó kérdésre az elemzők egységesen azt felelték, hogy azt alapvetően befolyásolja az élelmiszerek áralakulása, de ettől függetlenül 7,9-8 százalékos fogyasztói áremelkedést várnak.

Szeptemberre Trippon Mariann 6 százalékos, decemberre 5,5-5,7 százalékos 12 havi inflációt prognosztizált, ez utóbbi adatot erőteljesen az élelmiszeráraktól tette függővé. Forián Szabó Gergely szeptemberre 5,6 százalékos, decemberre 5,6 százalékos inflációt vár, de ez a prognózis mérsékelt élelmiszer áremelkedés mellett "jön be", ellenkező esetben decemberben 6 százalék lehet szerinte az inflációs adat. Nyeste Orsolya szeptemberi inflációs prognózisa 5,7-6 százalék, decemberre pedig 5,4-6 százalék.

A kedden közzétett GDP adat inkább kamatcsökkentésre ösztönözheti a jegybankot - véli Trippon Mariann, aki megjegyezte azt is, hogy a héten megjelenő béradatok és az augusztus 27-én nyilvánosságra kerülő inflációs jelentés egyaránt befolyásolja majd a monetáris tanács tagjait.

Forián Szabó Gergely szerint az ősszel várható élelmiszer áremelkedés magas bázist képez, így 2008 őszén ez inkább segíti az infláció csökkenést. Nyeste Orsolya a maginfláció júliusi csökkenésére felhívta a figyelmet, ami szerinte a kamatcsökkentés melletti érv lehet.

Az elemzők pillanatnyi prognózisa szerint kamatot fog csökkenteni a jegybank, de a következő napok nemzetközi pénzpiaci fejleményei is erősen befolyásolhatják a döntést. Abban viszont egyetértettek az MTI által megkérdezett elemzők, hogy decemberben 7 százalékra süllyedhet az alapkamat, Trippon Mariann szerint azonban van esély arra is, hogy ennél magasabb lesz a kamat az év végén.