Az MNB elemzője kifejtette: a magyar pénz- és tőkepiacon a bankrendszerünknek jelenleg nincs külföldi jelzálogpiaci kitettsége, a hazai befektetési alapokon keresztül is csak kismértékű a hatás, az érintett alapok kitettsége 80 millió forintra tehető.

Az USA-ban a jelzálog-hitelpiaci válság nagyrészt annak következtében alakult ki, hogy 2000 után a jelzáloghitel-állomány gyorsan és folyamatosan bővült, amit az amerikai ingatlanárak emelkedése is ösztönzött – mondta Nagy Márton. A probléma ott kezdődött, hogy a jelzáloghitelek bővülése során a bankok már nemcsak a jó fizetőképességű adósokat hitelezték, hanem az egyébként kockázatosabb adósoknak is nagy összegű jelzálog-hiteleket nyújtottak ingatlanjaik megvásárlásához.

A rosszabb adósoknak adott jelzálogkölcsönök, a szakzsargonban subprime jelzáloghiteleknek nevezett eszközök növekedése jelentősen megugrott, és a pénzpiaci kockázatot növelte, hogy ezeket az eszközöket fedezetként beszámították különböző értékpapírok, illetve pénzpiaci instrumentumok kibocsátása során. Az így "értékpapírosított" jelzáloghiteleken belül 2007 januárjában már majdnem 15 százalék volt a subprime hitelek aránya az amerikai pénzpiacon. Az értékpapírosítás révén a kockázat szétterült a világ más hitel- és tőkepiacaira.

Nagy Márton szerint az eurózónának a teljes amerikai jelzálogpiaccal szembeni kitettsége hozzávetőleg 200 milliárd euró napjainkban, és a subprime kölcsönök összegszerű hatása ennek is csak töredéke. Egyelőre tehát az európai pénzpiacokat alig érinti az amerikai válság, a hosszú távú hatásokat azonban nehéz megjósolni és azt is nehéz megítélni, hogy milyen újabb jelenségek mutatkoznak majd ezzel kapcsolatban a világ pénz- és tőkepiacain - magyarázta a szakértő.

Nagy Márton úgy véli, arra viszont már most lehet számítani, hogy a befektetők a kockázatosabb értékpapírokból átviszik megtakarításaikat a biztosnak ítélhető hitel- és tőkepiaci termékekbe, azaz a kockázatosabbnak ítélt piacokon nőhet a kamatfelár.