Az MNB ugyanakkor csökkentette a 2009-re várt infláció mértékét, a májusban prognosztizált 2,8 százalékról 2,4 százalékra.

A Magyar Nemzeti Bank a korábban várt 2,5 százalékról 2 százalékra csökkentette a GDP idei várható növekedési ütemét. Jövőre a jegybank 2,7 százalékos növekedést prognosztizál a májusban közölt 2,8 százalékkal szemben. Nem változott a jegybanki szakemberek 2009-re vonatkozó előrejelzése, továbbra is a GDP 3,4 százalékos bővülését tartják valószínűnek.

A maginflációt - vagyis a szezonális hatásoktól megtisztított pénzromlás ütemét - 2007-re a korábbi 5,7 százalék helyett 5,9 százalékra valószínűsítik, a 2008-ra korábban várt 3,4 százalékot 4,3 százalékra emelték, míg a 2009-re vártat 3,1 százalékról 2,7 százalékra csökkentették.

Az augusztusi inflációs jelentésben a beruházások idei várható növekedését a korábban várt 2,3 százalékkal szemben 1,8 százalékra csökkentette a jegybank, míg  jövőre és 2009-ben korábbi prognózisához képest  0,1 százalékponttal alacsonyabb: 4,5 illetve 5,8 százalékos bővülési ütemet valószínűsít.

A lakossági fogyasztás a májusban várt 0,8 százalék helyett várhatóan 0,9 százalékkal mérséklődik az idén, és a korábban várt 0,6 százalék helyett csak 0,2 százalékkal bővül 2008-ban.

Az MNB hangsúlyozza, hogy a júliusi átlagos monetáris kondíciók fennmaradását feltételező frissített előrejelzése szerint az infláció jóval lassabban fog mérséklődni, mint májusban várták, de 2009-re valamivel a középtávú cél alá csökken. Bár az alapvető makrogazdasági folyamatok (negatív kibocsátási rés illetve a feltételezett béralkalmazkodás) továbbra is a dezinfláció irányába mutatnak, az infláció pályáját az élelmiszerárak és az olajárak elmúlt időszakban bekövetkezett emelkedése jelentősen megváltoztatta - jegyzik meg, hozzátéve, hogy a korábbi gyakorlatnak és előrejelzési szabályoknak megfelelően ezeket a kínálati sokkokat jórészt átmenetinek tekintették.

Továbbra is azt feltételezik, hogy a középtávú inflációs cél horgonyozza az inflációs várakozásokat. A költségsokkok gyors lecsengése az inflációs várakozások horgonyzottságára vonatkozó feltevésükből következik, amit erősít a negatív kibocsátási rés dezinflációs hatása. A költség és kínálati sokkokhoz történő alkalmazkodásban kulcsszerepe van a béralakulásnak - hangsúlyozzák.

Becsléseik a béralkalmazkodás megindulására utalnak 2007 első félévében, és megjegyzik: a szolgáltató szektor eddig tapasztalt árazási viselkedése is azt valószínűsíti, hogy a szektor termelékenységét meghaladó reálbér-növekedés átmenetinek tekinthető. Bár a lassabban mérséklődő infláció növeli a magasabb bérpálya valószínűségét, a gazdasági növekedés erőteljesebb lassulása ezzel ellentétes hatású. Így az MNB összességében nem változtatott gyors béralkalmazkodást feltételező májusi előrejelzésén. Továbbra is arra számítanak, hogy a versenyszektor bérnövekedési üteme 2007 folyamán számottevően csökken, és 2008-2009 folyamán a középtávú inflációs célnak, valamint a hosszú távú termelékenységi tendenciáknak megfelelő szintre áll be.

A reálgazdasági kilátások a továbbra is kedvező nemzetközi konjunktúra ellenére negatív irányba változtak, elsősorban a második negyedévre vonatkozó alacsony növekedési adat miatt - áll az összefoglalóban.

Míg a kedvezőtlen mezőgazdasági folyamatok alapvetően a GDP idei évi növekedését befolyásolják, a második negyedévre vonatkozó konjunkturális indikátorok szerint a vártnál nagyobb lassulás ennél szélesebb körű lehet: az állami szektor visszaesésén túlmenően számos egyéb piaci szektort is érinthet. Az építőipari termelés további esése a beruházások visszafogott alakulását valószínűsíti, ami a gazdaság hosszabb távú növekedési pályáját is veszélyeztetheti - jegyzik meg. Tekintve, hogy a fogyasztás növekedése mindvégig rendkívül moderált marad, a várható reálgazdasági folyamatok alakulása továbbra is támogatja a dezinfláció kibontakozását, ugyanakkor érdemben nem segíti elő a hosszabb távú gazdasági felzárkózás felgyorsulását - fogalmaz az MNB.

Az előrejelzési horizonton az inflációs kockázatokat az alappályához képest felfelé mutatónak, míg a gazdasági növekedést övező kockázatokat enyhén lefelé mutatónak ítéli meg a jegybank. Ha a gazdasági növekedés várakozásuknál nagyobb mértékben lassul, vagy ha az általuk feltételezettnél erőteljesebb a dezinflációs hatása, az az inflációs kockázatokat is mérsékli. Ugyanakkor a korábban vártnál lassabb dezinfláció megnöveli a célnál magasabb inflációs várakozások kialakulásának kockázatát - figyelmeztetnek a jegybank szakértői.