Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Barabás András szerint a cég eddigi felmérései alapján a térségben van akkora uránvagyon, amelyet korszerű technológiával gazdaságosan ki lehetne termelni, a vizsgálatokat azonban tovább kell folytatni.
Szavai szerint az uránbányászatban a mélyművelés mellett már új eljárás is alkalmazható. Ennek lényege, hogy a talaj mélyebb rétegeibe fúrólyukakon keresztül speciális vegyületet juttatnak, amely az ércből kioldja az uránt, s azt a felszínre hozzák. Az igazgató utalt rá: a cég tavaly négy területen, Pécs, Dinnyeberki, Bátaszék és Máriakéménd környékén 2010-ig kapott uránkutatási engedélyt a Pécsi Bányakapitányságtól. A munkálatokra több milliárd forintot költenek.
Idén júniusban repülőgépről geofizikai méréseket végeztek, és jelenleg a bátaszéki és máriakéméndi terület kutatófúrásait készítik elő – tette hozzá. Az a cél, hogy mintát vegyenek az érces rétegekből, és elemezzék azokat. Barabás András arra a kérdésre, reálisnak tartja-e az uránbányászat újraindítását annak tükrében, hogy korábban több pécsi politikus is aggályait fogalmazta meg ezzel kapcsolatban, és azzal érvelt, hogy a bányászat helyett a kulturális fejlesztéseket kellene erősíteni, azt mondta: nincs mitől félni, a termelés a legszigorúbb környezetvédelmi előírások betartásával folyna.
Az igazgató hangsúlyozta azt is, hogy egyelőre korai arról beszélni, hogy a WildHorse Energy a kutatás után a termelésben is részt venne, de az biztos, annak beindításához tízmilliárd forintos nagyságrendű beruházás és sok engedély beszerzése szükséges. A bányanyitások ugyanakkor több száz embernek adhatnának munkát.
Az MTI információi szerint a hazai uránbányászat időszakában, 1956 és 1997 között mintegy 21 ezer tonna fémuránt hoztak a felszínre. A WildHorse korábbi közlése szerint összesen 420 négyzetkilométer területen kutathatnak. Információik szerint mintegy 18 400 tonna fémurán maradt a bezárt pécsi uránbányában, és további 12 995 tonna megkutatott mennyiség van a többi területen.
A pécsi területen 600 és 1200 méter között folyt az uránbányászat 1956 és 1997 között. A korábbi tájékoztatás szerint a bányabezárás időszakában a Mecsekurán Kft. kilogrammonként 60 dollárért termelt ki egy kilogramm tiszta uránércet, miközben a világpiaci ár kilónként 15-20 dollár volt. A jelenlegi világpiaci ár 150-200 dollár kilogrammonként. Bátaszéken és Máriakéménden még nem, a dinnyeberki térségben 40-50 méter mélységben folyt már próbatermelés, de az a kis telephely miatt nem volt gazdaságos.
