A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az Ecostat gyorsbecslése szerint a bruttó hazai termék (GDP) az idén a III. negyedévben 1 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva, a naptári hatás kiszűrésével pedig 1,1 százalékkal nőtt.

A szezonálisan kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 0,3 százalékkal emelkedett a bruttó hazai termék. Az elemzők az előző negyedévi végleges adat szerinti 1,2 százaléknál néhány tized százalékponttal magasabb gazdasági növekedést vártak.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője negatív meglepetésnek tartotta a még az előző negyedévi 1,2 százalékot sem elérő adatot. Véleménye szerint az ipar kedvező nyári teljesítményét a mezőgazdaság és az építőipar katasztrofálisan alacsony eredménye rontotta le. Hozzájárult az alacsony mutatóhoz a szolgáltatások: az oktatás és az egészségügy területén mutatkozó visszaesés is - tette hozzá.

A kiigazítás magasabb reálgazdasági áldozattal jár a vártnál - összegezte az elemző, aki valószínűsítette, hogy az eddigi, az év egészére vonatkozó 2 százalék körüli GDP-növekedési prognózisát 1,5-1,6 százalék közelébe mérsékli.

Tardos Gergely, az OTP Bank elemzője ugyanakkor érthetetlennek nevezte a magas elemzői várakozásokat. Mint mondta, az OTP-nél arra számítottak, hogy a III. negyedévi növekedés nem haladja meg a II. negyedévi 1,2 százalékot, de ennél alacsonyabb ütemet sem zártak ki.

A rövid bázison mért, azaz az előző negyedévhez képesti növekedés 0,3 százalék volt a megelőző 0,1, illetve az azt megelőző 0,2 százalék után - tette hozzá. Szerinte ez a meglehetősen törékeny fordulópont jelezheti, hogy mégiscsak a II. negyedévben volt a növekedési ütem minimuma. Az éves prognózis módosításával az OTP megvárja a részletek közlését.

A harmadik negyedéves GDP adatok azt mutatják, hogy a gazdaság túl van a növekedési mélyponton, a rövid bázisú növekedési index, az előző negyedévhez mért bővülés ugyanis 0,3 százalék lett, a megelőző negyedévi 0,1 százalékot követően - mondta el Pichler Ferenc a Pénzügyminisztérium (PM) szóvivője miután a KSH nyilvánosságra hozta az Ecostattal közös gyorsbecslését.

Pichler Ferenc szerint látható, hogy a kormány által meghirdetett fiskális konszolidáció sikeresen halad. Ennek célja, hogy a gazdaság fenntartható növekedési pályára álljon és a 10 százalék körüli GDP arányos államháztartási hiány jelentős mértékben csökkenjen. Az államháztartás hiánya a tavalyi, a GDP 9,2 százalékát elérő mértékről az idén várhatóan 6,4 százalékra, jövőre pedig 4 százalék közelébe mérséklődhet - fűzte hozzá a szóvivő, hangsúlyozva, hogy a fiskális konszolidáció, ahogyan azt előre lehetett látni növekedési áldozattal jár.  

Ez a növekedési veszteség jelentős részben az állam teljesítményének, az állami, nem piaci szolgáltatások visszaszorulásának, azaz a kisebb állam megvalósulásának a következménye, ami az államháztartás reformjának fő célkitűzése - mondta Pichler Ferenc. Hozzátette: a korábbinál kisebb állam, egy szintet elérve tovább már nem csökkenti a GDP bővülési ütemét, a növekedés így ismét gyorsulni kezd: jövőre 2,8 százalékig, 2009-ben pedig 4 százalék fölé.

A PM jelenleg is érvényes prognózisa az idén 2,2 százalékos GDP bővüléssel számol, a tárca azonban csak a GDP részletes összetétele ismeretében tekinti át újra az előrejelzést - tette hozzá a szóvivő.