szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Stewart Oldroyd tavaly év végén kapta meg ügyvezető igazgatói kinevezését az SAP Hungary Kft. élére. A már több mint 25 éve Magyarországon élő, magyarul folyékonyan beszélő angol üzletemberrel a magyar gazdaság átalakulásáról, a jelenlegi gazdasági helyzetről és az adójavaslatokról beszélgettünk.


hvg.hu: Hogyan vetődött fel önben még a '80-as években, hogy Magyarországra jöjjön dolgozni?

Stewart Oldroyd: 
Akkoriban rövid ideig Szaúd-Arábiában tevékenykedtem egy olajcégnél. Miután annak vége lett, mindenképp külföldön szerettem volna tovább dolgozni. Az akkori angol anyacég Líbiát, Nigériát, Szudánt és Magyarországot ajánlotta fel lehetőségként, amelyek közül végül Magyarországot választottam. Eredetileg egy évre jöttem, és 25 lett belőle, megszerettem ezt az országot.

Stewart Oldroyd, az SAP Hungary Kft. ügyvezető igazgatója
© SAP AG
hvg.hu: Ön az előző rendszerben érkezett ide és a rendszerváltozás idején is itt élt. Meglátása szerint Magyarországnak hogyan sikerült alkalmazkodnia a változásokhoz?

S.O.:
A rendszerváltás idején a volt szocialista országok között élenjáró volt Magyarország; mindenképp nagy előnyt jelentett a szomszédos országokkal szemben a korai piacnyitás, a privatizáció. Véleményem szerint nagy előrelépést jelentett az országnak, hogy külföldi vállalatok aránylag korán jöhettek be és nyugati szemléletet, tapasztalatot, módszereket, piacot és céges kultúrát hozhattak ide. Magyarországnak akkoriban meg kellett találnia a megfelelő fejlődési utat, amiben szerintem a külföldi befektetők nagyon sokat segítettek. Végül is ennek köszönhető, hogy mára Magyarország teljesen bekapcsolódott a világkereskedelembe.

hvg.hu: Mennyire sikerült felnőnie a magyar társadalomnak a mai világ követelményeihez?

S.O.: Bár összességében nem szerepelt eddig rosszul az ország, a fejlődési folyamatból még mindig hiányolok három kulcsfontosságú elemet. Az egyik a hosszú távú gondolkodás. Úgy érzem, még mindig sokan gyorsan és nagyot akarnak „kaszálni”. Véleményem szerint ilyen hozzáállással nem lehet hosszú távon építkezni. A másik a politika leválasztása a hétköznapi életről és a gazdasági életről. Úgy gondolom, nem kellene mindenbe belekeverni. Az utóbbi pár évben nagyon polarizádott a légkör, ami sajnos az ország vezetésének hatékonyságára is rányomja a bélyegét. A harmadik pedig az adófizetési hajlandóság hiánya. Ez utóbbi a versenyképességet is rontja, hiszen azok a vállalatok, amelyek felelősségteljesebb gazdálkodás mellett a törvényt is szeretnék betartani, versenyhátrányba kerülnek. Ezek véleményem szerint mind szükségesek lennének ahhoz, hogy a társadalom felnőjön a modern világ kihívásaihoz.

hvg.hu: Most folyik az adórendszer átalakítása. Ön szerint milyen változtatásokra lenne szükség?

S.O.: Az adórendszert mindenképpen egyszerűsíteni kellene, mert nagyon bonyolult és átláthatatlan, túl sok a kivétel.

hvg.hu: A környező országokban sorra vezetik be az egykulcsos személyi jövedelemadó rendszereket, nálunk viszont egyelőre csak egy elvetett javaslatként jelent meg a lehetőségek között. Ön szerint ebből a trendből kimaradhat Magyarország?

S.O.:
Szerintem a versenyképesség nem csak ezen múlik. Sokkal fontosabb és hatékonyabb lépés lenne, ha egyszerűsítenék az adórendszert, csökkentenék az állami kiadásokat, visszafognák az adócsalást – nem csak megalkotnák a szükséges jogszabályokat, hanem be is tartatnák őket. Ha ezek bekövetkeznének, akkor az adókulcsokat is lehetne csökkenteni. A cégek, amikor döntéseket hoznak egy beruházásról, egyébként sem csak egy adónemet vizsgálnak. Egy táblázatban összesítik az összes fizetendő adónemet, átlagbér-szintet, infrastruktúra-költségeket stb. az összes olyan országban, amely szóba jöhet. Tehát az egész rendszert vizsgálják összefüggéseiben. Egy befektetői döntéshez a tervezhetőség, valamint az országok mint befektetői környezetek összehasonlításához mindez elengedhetetlen. Az egykulcsos szja-rendszer bevezetése esetleg hosszú távú cél lehet, de nem gondolom, hogy egyből elérhető.

hvg.hu: A helyi iparűzési adók alóli mentesség, a kedvezmények a közösségi jogharmonizáció követelményei miatt megszűntek. Ön szerint ez mennyire jelent nagy érvágást a cégeknek?

S.O.: Ez leginkább a munkaerő-igényes gyártó cégeknél jelenthet nagyobb problémát. A fejlődésben gátolhatja őket. Egyébként a vállalatok körében nagyon utált adónemről van szó, mert rontja a versenyképességüket. Én is osztom azt a véleményt, miszerint ezt az adót idővel meg kellene szüntetni.

Javult a párbeszéd, de nem eléggé (Oldaltörés)



hvg.hu: Az adórendszer sarkalatos pontja az ország versenyképességének, ezért nem lenne mindegy, hogyan sikerül átalakítani. Mind kormányrészről, mind pedig szakmai részről több javaslat került már napvilágra. Milyennek ítéli meg a kormány és a gazdasági szereplők közötti párbeszédet?

S.O.:
Több ilyen egyeztetésen részt vettem az Amerikai Kereskedelmi Kamaránál (AmCham) is, és a Magyar Európai Üzleti Tanácsban (Hungarian European Business Council - HEBC) is, de nem láttam ezeknek a párbeszédeknek a hatékonyságát. Véleményem szerint az üzleti szférával folytatott párbeszédek hatékonyságán, gyakoriságán és formáján feltétlenül lenne mit javítani.

hvg.hu: Ennek az egymás melletti elbeszélésnek mi az oka ön szerint? Az erős lobbiérdekek, a szűklátókörűség vagy a rugalmatlanság?

S.O.:
Úgy gondolom, a politika tudja, hogy mit kellene tenni, de ez nem jelenti azt, hogy meg meri, vagy meg tudja valósítani ezeket az elképzeléseket. Mivel nagyon polarizált a rendszer, négy éves periódusokban kell gondolkodni, ami viszont egy nagyobb projekt kivitelezéséhez sokszor nem elég. Hiányzik a hosszú távú gondolkodás.

hvg.hu: A rendszerváltozás óta hogyan változott a politika és az üzleti élet közötti párbeszéd?

S.O.: Több ilyen egyeztetésen is részt vettem 2004-2005 körül, de akkor némiképpen  színjátéknak éreztem az egészet. Akkoriban például az adórendszer átalakítására létrehoztak egy kerekasztalt, a különböző adónemekre különböző bizottságok alakultak (szja-bizottság, áfabizottság, evabizottság stb.). Ezek a bizottságok mind külön dolgoztak, prezentálták az eredményeket, a végén pedig az lett, amit a politika akart. Sok ember nagyon sok energiát fektetett bele, és nem érezte, hogy a munkájának volt értelme vagy hatása. Mára ez a helyzet javult ugyan, de korántsem eléggé. Ezek a párbeszédek továbbra sem hatékonyak. Folyamatos párbeszédek kellenének, és nem kapkodás.

hvg.hu: Az ország gazdasági környezetét hogy ítéli meg?

S.O.:
A tavalyi GDP-növekedés mindenképp nagyon alacsony volt, főleg ahhoz képest, hogy a szomszédos országok szinte szárnyaltak.

hvg.hu: Igaz, de náluk nem voltak ilyen nagy volumenű pénzügyi megszorítások, mint nálunk.

S.O.:
Kétségtelen, de szükség sem volt ilyen intézkedésre. Nem csak azt kell nézni, hogy most szigorítás volt, hanem azt is figyelembe kell venni, hogy ez egy folyamat eredménye.

hvg.hu: Most milyennek gondolja a helyzetet?

S.O.: Úgy látom, megint minden kezd leülni. Jön a népszavazás, utána március 15. Elképzelhető, hogy vannak olyan helyek, ahol emiatt március 16. előtt nem is születnek döntések. Ez a jelenlegi helyzetben érthető is. Az elkövetkezendő pár hét szerintem kritikus lesz. Ugyanakkor nem gondolom, hogy ez helyes folyamat: megint az emberek érzelmeire próbálnak hatni. Meg kell hozni egy döntést, és minden azon múlik, hogyan fogalmazunk meg egy kérdést, és milyen választ lehet kicsikarni rá.

Szabó Zsuzsanna

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!